Az ember előtt élhetett értelmes lény a Földön?

Kedves #1! Locsold fel vízzel a homokot, és görgesd kerek cölöpökön, vagy szánon a köveket. Meglepően könnyen szállíthatóvá válik. A piramisok kőtömbjeit pedig legjobb tudomásunk szerint egy rámparendszer segítségével illesztették a helyükre (részleteket nem tudok, google jóbarát, az utóbbi 4-5 évben elég sok bizonyíték került elő ezekre a hipotézisekre vonatkozóan).

Egyébként bármilyen furcsa, de élhetett ilyen lény. Fontos kiemelni: konkrétan NULLA bizonyítékunk van erre, azaz egyetlen erre utaló jel sincs. De ha úgy vizsgáljuk meg a kérdést, vajon milyen bizonyíték maradhatna fenn egyáltalán, ha mondjuk 80millió évvel ezelőtt az egyik dínófaj értelmes lénnyé vált volna? Nos, nem sok. Attól függ.

Ha csak vadászó-gyűjtögető, nomád életmódot folytattak, és épp csak annyira voltak értelmesek, hogy a tűzet gyűjtsanak, illetve kisebb fa- vagy nádkunyhók építésenek, és primitív eszközöket használjanak, arról szinte semmi sem maradna fel ekkora időtávlatból.

Ha hatalmas vasbeton metropoliszokat építettek volna, azt talán lenne esély megtalálni.

Ha megy az angol, itt egy egész jó kis videó erről:

https://www.youtube.com/watch?v=KRvv0QdruMQ

#1-re válaszolva:

[link]

Ez lehet ad egy ötletet. A kövek egy részét helyben fejtették ki, egy részét Dél-Egyitpomban és leúsztatták a Níluson. Jelenleg az elfogadott elmélet, hogy hasonló módon "vontatták" a köveket a helyükre. Az átlagos súlya a köveknek 2.5 tonna, de van pár kő ami eléri az 50-80 tonnát. A piramisokat egy életen át építtették a fáraók, bár a munka nem egész évben folyt, így is bőven akadt idő átszánkóztatni a köveket a helyükre.

Amikor azt mondod, hogy még egy régész sem mutatta meg, hogy hogyan lehet elúzni a homokban egy 20-30 tonnás gránit sziklát, akkor úgy érted, hogy konkrétan egy régész sem fogta meg a kezed, szedett össze párszáz munkást és húzott el egy 30 tonnás követ előtted a homokban? Vagy csak nem jutottál el még a szakirodalomig?

Kérdezőnek:

Ha volt is ilyen civilizáció, túl sok mindent nem hagytak ránk. Ha volt is olyan faj, ami hasonlóan tudott kommunikálni vagy gondolkodni mint mi, akkor nagyon jó kérdés hogy mivel töltötték az idejüket, mert eddig semmire nem bukkantunk, ami tőlük származna. Se egy csontváz, se eszközök, semmi jel a mindennapi életre, semmi.

12 ezer éve pár millió, 200 ezer éve pár százezer homo sapience élt a Földön, és vannak leleteink olyan időkből, amikor még kevesebben voltunk. Ha tényleg volt egy alternatív intelligens faj előttünk, akkor valamilyen oknál fogva még annyian sem voltak mint a mi őseink, másképp már rábukkantunk volna a leleteikre.

Szóval van egy intelligens fajod, ami nem épített civilizációkat, nem csinált semmit, és nem is terjedt el, csak nyom nélkül kihalt. Még ha ez lehetséges is lenne, akkor jön a jogos kérdés: miért? Mitől tudott egy faj "intelligensé fejlődni", de ezen kívül semmi mást nem csinálni? Akkor mi volt az evolúciós előnye az intelligenciájuknak?

Most mondhatnánk, hogy azért nem maradt utánnuk semmi, mert nem társas élőlények voltak, nem alkottak társadalmat, nem építettek civilizációkat, de akkor miért lett volna nekik jó az intelligencia? Emberi értelmi szint alatt a nyelvre (beszélt nyelv), kommunikációra, absztrakt gondolkodásra gondolunk. Ezek azért alakultak ki, mert társas faj voltunk, akik közösségekben éltek. Az intelligens tulajdonságoknak nem lenne semmi haszna ennek a feltételezett "magányos" intelligens faj számára.

#5 voltam:

Annyit hozzátennék, hogy a Föld elég idős ahhoz, hogy kifejlődjön egy intelligens társadalom, elérje azt a fejlettségi szintet, majd miután eltűnt (pl. egy atomrobbanásban), minden felszívódjon utána az emberiség, de akár a dinók megjelenéséig is.

1

Az őskor kezdete: az első emberelődök (Hominina) megjelenése kb. 6-4 millió évvel ezelőtt.

Az őskor vége: az írott történelem kezdete az i. e. 4. évezredben.

Attól meg hogy "őskor" a neve ennek az időszaknak, nemigazán volt túl homogén.

A Gízai nagy piramisokat i. e. 2570-ben építették.

Ha még pont az őskort legvégét is vesszük, akkor is úgy 1500 év telt el az öskor meg a nagy piramisok között. Ami fejlődés szempontjából nagyon sok idő. Már ez előtt 200 évvel se úgy nézett ki az emberiség, mint aki lassak kijut az űrbe, mégis össze jött. Hol voltunk i. u. 500-ban, s hol vagyunk most 2000 után? Ég és föld a különbség...

Ha létezett volna egy a miénkhez hasonló szintű civilizáció, akkor az elhasználta volna a mindenkori technológiai szintjén elérhető nyersanyag és erőforrásokat és nekünk már nem lett volna erre lehetőségünk.

A korai Földtörténeti korokban jöttek létre a földkéreg ásványi anyagkoncentrációi és a fejlődéshez ezeket ki is kellett aknázni, de ha megtették volna, nekünk nem lett volna réz, bronz és vaskorszak az ókorban, ahol a bányászati technológiák fejlődtek ugyan, de csak a kor szintjén. Először a külszíni fejtéseket aknázták ki, ismeretes a korban talált arany és ezüstbányák sorsa is, de viszonylag hamar elfogytak, Hérodotosz pontosan beszámol ilyenekről, egyes civilizációk honnan merítették a gazdagságukat.

A magyar városok nevében is sok helyen szerepel a 'vas' szócska, utalva a korai vasműves technológiánkra, ami híresen fejlett volt a középkorban és lázas tevékenységet biztosított egész régióknak, de mára csak a neve maradt a vasváraknak, mert a fémbánya ki lett termelve és az Anjou királyaink nemesfémbányái, amivel saját korukban ellátták rézzel, ezüsttel és arannyal egész Európát, már jobbára a múlté, pontosabban az új technológiák fejlett vegyészeti és kémiai módszereken alapulnak és rentábilitásuk azon múlik, hogy mennyi üzemanyagot fogyasztanak a modern gépek, amikor a talaj és a kőzetek tonnáit forgatják meg percenként.

Lényegében megérthető, hogy Alaszkában sem lesz még egyszer aranyláz, mert ami ott volt, azt már kimosták az aranyásók, de gőzgépek, gőzhajók sem lehetnének megint egy új civilizáció számára, hiába lenne esetleg egy új James Wattjuk, mert mi már elégettük a szenet, ami azzal a bányászati technikával elérhető volt.

Pécsen sem sok urán van már, vagy a magyar alumínium mezők is ki vannak jórészt termelve és ez csak egyszer lehetséges, egyetlen civilizáció számára biztosított fejlődési lehetőség.

Mivel viszont számunkra ezek a lehetőségek biztosítottak voltak, így kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy korábban volt már ilyen szintet elérő civilizáció, mert akkor az elhasználta volna ezeket az erőforrásokat, ez által mi az őskorból kiemelkedni képtelenek lettünk volna.