A tudosok szerint annyi informácio van egy sejtben,mint Shakespeare hamletjében a betűk.Hogyan álhatna össze ez az informáciorengeteg értelmes szöveggé ha nem lenne egy "rendező" energia?

Nem tudom, hogy mit értesz rendező energián.

De ha esetleg az életerő elméletet, azt már megcáfolták.

Evolúcióval, szelekcióval.

Ha a szövegeket valami módon evolválódásra késztetnéd, azaz a betűj, szavak, mondatok képesek lennének reprodukálni magukat, és közben szelekciós erő hatna arra, hogy minél jobban hasonlítsanak a Hamlet szövegére, onnantól csak szerencse és idő kérdése, meg persze a reprodukció és a közben bekövetkező mutációk sebességének függvénye, hogy mikorra "születik meg" a Hamlet.

Amíg nem tudsz eleget az evolúcióról, természetes szelekcióról, akkor hajlamos vagy hinni az intelligens tervezésben. De csak addig.

"A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány."

Innen: [link]

Kérdező, ha ez komolyan érdekel, akkor érdemes egy kicsit visszanézni.

Ne azt nézd elsőre, hogy 4 milliárd(!) év alatt hova tudott ez a rendszer fejlődni, hanem nézd meg az első, legegyszerűbb lényeket, amelyek fennmaradtak.

De itt is arra gondolj, hogy ők is rengeteget fejlődtek már, az elsők már nincsenek meg.

Alapesetben az örökítőanyag kb. 300 (háromszáz) betűből áll.

Erről már el tudod képzelni, hogy kevergetéssel kijött belőle egy értelmes szöveg?

500000 év alatt, és a fél Földön ez ment.

Ahogy már előttem is írták, az (adaptív) evolúció egyáltalán nem véletlenszerű folyamat, szóval itt meg is bukott az okfejtés. Egyébként az is hibás logika, hogy pont egy adott bázissorrendű szövegnek kéne kijönnie.

(Amúgy a Hamlet durván 130 ezer betűből áll, szóval az az állítás sem igaz, hogy annyi információ van egy sejtben, mint a Hamlet szövegében. a sejtben több információ van.)

> azokat a betűket dobjuk bele egy vödörbe és kezdjuk el rázni.Mikor jönne ki a könyv teljes egésze ha nem lenne egy rendező energia ami a betuket összerendezné?

Valószínű, hogy egészen későn jönne ki a könyv egésze. Mert van ebben a példában egy óriási nagyságrendi torzítás. Az élet nem egy vödörben keletkezett pár óra alatt. Ha bolygó méretű vödröt töltesz meg betűkkel, és százmillió évekig rázod, akkor már jó eséllyel valahol csak kialakul a Hamlet egy része. Olyan ez, mint a lottó. Ha egy ember, heti egy szelvényt játszik meg, akkor nagyon kicsi az esélye, hogy 50 év alatt ötöse lenne a lottón. De mivel milliónyi szelvényt játszanak meg, így évente több telitalálatos van. Ha meg százmillió évekig lottóznának, akkor meg szinte biztos, hogy kvázi majd mindenkinek lenne többször is telitalálata, és az válna roppant valószínűtlenné, hogy valakinek százmillió év alatt sem lenne telitalálata.

Persze a dolog ennél bonyolultabb. Ha a vödörben pl. vannak olyan valamik is, amikre előszeretettel a H az A és az M betűk ragadnak rá, majd válnak le együtt, az felgyorsíthatja azt, hogy a „hamlet” szó összeálljon, így magának a Hamlet műnek az előállása is nagyobb eséllyel jön létre.

Az élet specialitása meg az, hogy tudja önmagát reprodukálni. Így elvileg elég egyetlen önreprodukcióra képes kezdetleges élőlényszerűségnek létrejönnie, az már képes önmagából sokat csinálni, ahonnan meg az evolúció átveszi a „karmesteri pálcát”.

> ha nem lenne egy rendező energia

Nem feltétlenül az energia számít. Fogj egy szitát. Önts bele homok és kavics keverékét. Ha rázod a szitát, akkor a homok és a kavics szétválik. De nem önmagában az energia teszi ezt, amivel a szitát rázod. Ha egy zárt ládát ráznál, vagy egy vastagabb csövet, akkor nem válna szét a homok és a kavics, pedig az energia pont ugyanannyi és pont ugyanazt és ugyanúgy mozgatja. Nem csak az energia jellemzi a világunkat. Vannak például struktúrák, meg kismillió mindenféle fizikai tulajdonság. Az nyilvánvaló, hogy az élet csak energiaáteresztő rendszerekben jön létre. De az energiaáteresztő rendszer egyáltalán nem elégséges feltétele az élet kialakulásának. Ha pl. nincs víz, az atomok, molekulák nem sodródtak volna egymáshoz, ami rettentő módon csökkentette volna az élet kialakulásának a valószínűségét.