Hova tűnik az a sok fekália, amit lehúzunk? Hogyhogy nem árad a büdösség a csatornából a városokban?
És hogyan tisztítják meg a fekáliás vizet, hogy ivóvíz legyen belőle újra? Ha ki is szedik a sok fekáliát, az hov akerül, hova viszik?
Nekem ez az egész annyira hihetetlennek tűnik, hogy működik milliós városokban, akár 10-20 milliósokban is, hogy kezdem azt hinni szimulációban élünk. És a szemét a másik, hova tűnik az a sok szemét.
válasza:
válasza:"Bonyolult elmélet de semmi köze nincs szimulált világhoz. És igen, más fizikai elméletnek sincs köze hozzá, mivel ez nem egy olyan kérdés, amivel a fizika foglalkozik."
Mármint pontosan melyik kérdésre írtad ezt? A szimulációsra, vagy a többire?
"Átemelő telepek és a gravitáció segítségével eljut a szennyvíztisztító telepre."
Már eleve egy csomó szar miért folyna? Már az én wc-mben is dugulás van, a csatornában miért nincs? Miért nem alakulnak ki gócok, és miért nem dugul be?
"Ott rácsokkal szűrik a durva mechanikai szennyezéseket (gallyak, falevél, döglött patkány...)."
Ezeket hol emelik ki? Városon belül is kéne, nem? Ott miért nincs büdös? És ez rengeteg, szinte mindent ki kell emeleni (ami nem víz), ezt hova rakják és hogyan?
"Ezután medencékben ülepítik a homokot és fölözik a zsírt. Beoltják eleven iszappal, nagy levegőztető medencékbe viszik."
Honnan szednek annyi iszapot? Naponta kétmillió szarás van, ehhez mennyi iszap kéne naponta, azt mégis honnan veszik?
"Itt a mikróbák felfalják a szennyeződéseket. Ezután ülepítik az iszapot, flokkuláló szert adagolnak, ami segíti az ülepedést, megköti az oldott szennyezők egy részét is. Az így kapott víz mikrobiológiailag nem különösebben veszélyes, színtelen, szagtalan, kevés szennyezőt tartalmaz. Ezt általában egy folyó fő sodrába engedik, ahol gyorsan elkeveredik, így nem okoz algavirágzást."
Itt a legnygaobb problémát abban látom, hogy a szenny sokkal gyorsabban termelődik, mint a tisztítási folyamat. Ha vannak közben ülepítők, az ezen nem segít, mert ha véges, egy idő után megtelik, és a tisztítási folyamatnak átlagosan olyan gyorsnak kéne lennie, mint a kiengedési folyamatnak, amire azt mondod, hogy viszonylag lassú, hogy ne algásodjon. Ez számomra felfoghatatlan így, hogyan tud a bemeneti és kimeneti sebesség megegyező lenni?
válasza: válasza: válasza:"Már eleve egy csomó szar miért folyna?"
Fel van hígítva a húggyal, a lehúzóvízzel, a mosásból, mosogatásból származó vízzel...
"Ezeket hol emelik ki? Városon belül is kéne, nem? Ott miért nincs büdös? És ez rengeteg, szinte mindent ki kell emeleni (ami nem víz), ezt hova rakják és hogyan?"
Amerre fúj a szél, arra büdös van pár km-en belül.
Városon belül is.
Általában város szélére, azon kívülre telepítik az ilyeneket.
"Honnan szednek annyi iszapot? Naponta kétmillió szarás van, ehhez mennyi iszap kéne naponta, azt mégis honnan veszik?"
Az előző adag feldolgozott szar maradványából "veszik vissza".
"Ha vannak közben ülepítők, az ezen nem segít, mert ha véges, egy idő után megtelik"
több ülepít medence van egy szennyvíztisztító telepen.
válasza:Ja és a szart, szennyvíziszapot teherautókon hordják el.
És utána vagy komposztálják vagy depózzák és kiszórják a szántóföldre.
Jellegzetes szaga van és sok szőr, hajszál látható benne.
válasza:"Már eleve egy csomó szar miért folyna? Már az én wc-mben is dugulás van, a csatornában miért nincs? Miért nem alakulnak ki gócok, és miért nem dugul be?"
Jól látod, hogy nem triviális feladat.
Van egy "mágikus" lejtésszög, amivel kellő gyorsan folyik a víz ahhoz, hogy elragadja a cuccot, de nem túl gyorsan meret akkor lemaradna hozzá képest a cucc, vagy felkenődne a falra.
A nagyobb vezetékeknek gyakran tojásdad alakja van (hegyével lefelé), ez segíti, hogy a meder alján mindíg csobogjon a víz.
Így is néha bekerül a hírekbe, amikor valami óriás zsírdugót kell megszüntetni.
Ilyenkor jönnek a csatornabúvárok, akik szükség esetén tetőtöl talpig bemerülnek a szennyvízbe szűk, sötét, robbanásveszélyes, vagy akár mérgező kénhidrogénes helyeken.
Asszem, ha valaki megérdemel egy havi többmillás fizetést, akkor ők lennének azok.
válasza:"problémát abban látom, hogy a szenny sokkal gyorsabban termelődik, mint a tisztítási folyamat. Ha vannak közben ülepítők, az ezen nem segít, mert ha véges, egy idő után megtelik"
Ezek folyamatos üzemű ülepítő kádak, az egyik végén befolyik, a másik végén egy bukógáton át távozik. Alul folyamatosan kotorják az iszapot karokkal, lapátokkal. Úgy tervezik meg a kádak méretét, hogy egy bizonyos kapacitásig fel tudják dogozni a betápot.
Esős időben előfordul, hogy a telep kapacitását felülmulja a szennyvíz, ilyenkor (jobb esetben) egy mechanikai tisztítás után szabadon kiömlik a folyóba.
Ha nincs, vagy nem elég alapos a mechanikai tisztítás, abból születnek a teknősös szívószálas problémák.
(Egyébként ez a víz annyira felhugul, hogy nem is nagyon lehet megkülönböztetni a sima esővíztől, ezért küldhetik ki csak úgy.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!