Hova tűnik az a sok fekália, amit lehúzunk? Hogyhogy nem árad a büdösség a csatornából a városokban?
És hogyan tisztítják meg a fekáliás vizet, hogy ivóvíz legyen belőle újra? Ha ki is szedik a sok fekáliát, az hov akerül, hova viszik?
Nekem ez az egész annyira hihetetlennek tűnik, hogy működik milliós városokban, akár 10-20 milliósokban is, hogy kezdem azt hinni szimulációban élünk. És a szemét a másik, hova tűnik az a sok szemét.
Ajánlom, hogy nézz utána a szennyvízkezelés, hulladékkezelési technológiák működésének. Ámulj el a mechanikus és biológiai módszerek csodáján, amiket már azok is ismertek, akik még lovon jártak.
Az, hogy szimulációban élünk-e, más kérdés, ehhez pedig a kvantummechanika alapjaiba érdemes beleásnod magad, hogy megtudd, hogy igen.
#3
Te miről beszélsz? :D A kvantummechanikának rengeteg köze van hozzá. Szinte másnak nincs is.
Einstein vs Bohr? Hippi fizikusok? Az elmúlt 100 évet tudományosan teljesen beárnyékoló viták? Gyakorlatilag ezek ihlették az összes többi teóriát is, Bostrom írásaiig bezárólag.
A csatornarendszer úgy van kialakítva, hogy ne jöjjön ki belőle a büdösség. A fekália a szennyvíztisztítóban biológiai lebontásra kerül, és a letisztult (már szagtalan) vizet kiengedik a közeli folyóba.
Menj el nyílt napokra egy nagyvárosi szennyvíztisztító üzembe!
Ilyen alapon az is egy csoda, hogy hogy kerül minden nap a kenyér a boltokba.
Biztos csak szimulálják - belül a kenyerek nagy része lehet, hogy üres?
#5
Latszik hogy lövésed sincs a kvantummechanika alapvető kérdéseiről sem.
A fény hullám és részecsketermészete, és a vizsgálatakor tapasztalt jelenségek pedig a mai napig a legerősebb érvek amellett, hogy a világunk szimuláció.
Átemelő telepek és a gravitáció segítségével eljut a szennyvíztisztító telepre. Ott rácsokkal szűrik a durva mechanikai szennyezéseket (gallyak, falevél, döglött patkány...), Ezután medencékben ülepítik a homokot és fölözik a zsírt. Beoltják eleven iszappal, nagy levegőztető medencékbe viszik. Itt a mikróbák felfalják a szennyeződéseket. Ezután ülepítik az iszapot, flokkuláló szert adagolnak, ami segíti az ülepedést, megköti az oldott szennyezők egy részét is.
Az így kapott víz mikrobiológiailag nem különösebben veszélyes, színtelen, szagtalan, kevés szennyezőt tartalmaz. Ezt általában egy folyó fő sodrába engedik, ahol gyorsan elkeveredik, így nem okoz algavirágzást.
A kapott iszap egy részével beoltják a szennyvizet a folyamat elején, a többit a munkahelyemen pl. Rothasztják, és biometánt állítanak elő belőle.
Ha érdekel a téma, a víz világnapja körül szoktak lenni nyiltnapok, csak regisztrálnod kell.
A szemét:
Egy kis reszét újrahasznosítják, jó nagy részét elégetik egy erömüben, Egy részét földdel betakarva "rohasztják" a szeméttelepeken, a maradékot pedig olyan helyre exportálják, ahol te nem látod és nem tudsz róla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!