A távirányító hogy működik?

Régebben, míg analóg jelek voltak, más volt a frekvencia, stb., illetve kevés eszköz volt. Amíg csak 1-2 távirányítód van, és nem is kompatibilisek, addig ez nem probléma.

Ma meg már mindenütt kódolt jel van.

Léteznek univerzális távirányítók is. Ezek sokfajta kódot tudnak, és tudnak tanulni is.

Az infra távirányítókat az érzékelőre kell célozni. Van olyan, hogy azonos típusú készülék mindegyikéhez jó. Pl. ami nálunk kint van set top box, egymás távirányítói egyfirmán használható. De kicsi az esélye annak, hogy egy távolabb lévőt us elérjen a fénye.

A Bluetoth és wifi távirányítókat meg társítani kell.

Az elektromágneses spektrum elég széles tartomány a 100 khz-es rádio jeltől a Ghz-es wifin át, a THz-es infra jelig. De a digitális világban elsősorban nem frekvencia alapján különböztetik meg a jeleket. (az analog világban még igen, ezért kellett frekvenciára hangolni a rádiokat.)

A gyakorlatban van egy vivőjel, ami bármilyen frekvenciáju, és ezzel informáciot, digitális jelet számokat visznek át. Az infra távirányíto fénye ugy villog, hogy a vilogással kettes számrendszerű digitális adatot vagyis egyeseket és nullákat közvetit. A vevő folyamatosan figyeli, dekodolja ezeket a digitális jeleket, és ha az neki szol, felismeri akkor reagál. Ha megnyomunk egy gombot akkor az például lead egy 101100110101 adatot, ami valamilyen funkciot jelent adott berendezésen. Egy másik gombra egy másik digitális kodot küld. Persze egyszerre működtetett két, azonos hullámhosszu infra fénnyel működő irányító az megzavarja egymást, és értelmezhetetlen digitális adat lesz az eredmény.

Kérdező - már nagyon sok mindent feltaláltak, és van már fénnyel működő processzor is ott, ahol ezzel foglalkoznak.

Hogy ne éld le tévedésben az életed - ezért elárulom - hogy a Wifi, Bluetooth meg hasonlóan fejlett berendezések nagyon kifinomult frekvenciasáv-szeparációt használnak. Direkt a rádiózási normákhoz gyártott felületi hullámszűrők és kristályvezérelt PLL frekvenciastabilizátorok gondoskodnak a nagyfokú szelektivitásról. Mindez után még jön az időmultiplexelés, és a demoduláció után megkapott komplex digitális adatsorok cím szerinti elfogadása.

"mért nem találtak ki fénnyel működő processzort"

Más dolog a fényjelek eltromossá alakítása (távirányító) és más fény alapú logikai kapuk építése.

Vannak ilyenk, de a modern mikrocsippeknek a nyomába sem érhetnek.

Olyat hallottam, hogy optikai kábeleken talán nem kéne mindig oda-vissza alakítani a jelet, bizonyos egyszerűbb műveleteket el lehetne végezni fénnyel is. Ehhez az olyan nanotechnológiailag tervezet anyagok segíthetnek, mint a fotonikus kristályok.