Miért van hideg a hegyekben, miért melegebb a tengerszint közelében? Talán visszahűt minket a világűr?
válasza:Kérdező, pontosan miért írtad ki a kérdést? Mert az alapján, ahogy reagálsz a válaszokra, nem nagyon érdekelnek.
Ha tényleg az a kérdés, hogy miért van hidegebb (általában) magasabban (legalábbis a troposzférán belül), akkor a válasz azzal kezdődik, amit az első válaszoló írt: a Nap energiáját (nagyrészt) a Föld felszíne nyeli el. (Nem egészen, az UV nagy részét például az ózonréteg nyeli el, azért is van ott viszonylag meleg. De látom, ezt te is írtad.)
A Földfelszín felmelegíti a levegőt, ami felemelkedik, és helyére hidegebb levegő áramlik. (Ezért is keveredik olyan alaposan a troposzférában a levegő.) A felemelkedő levegő kitágul (hiszen ahogy emelkedünk, egyre kisebb a nyomás), emiatt viszont térfogati munkát végez, azaz csökken a belső energiája, tehát lehül. (Ennél persze összetettebb a folyamat, de nagyjából ez a ényeg.) Az űrnek semmiféle hűtő hatása nem kell ehhez.
"Értelek, a helyzet az, hogy egyszer odaírtam egy tudományos cikkhez, hogy a földet visszahűti a világűr hideg háttér sugárzása."
Ez eléggé zavaros mondat, és nem is magyarázza túl jól a légkör hőmérséklet változásait. Annyi igaz (ahogy krwkco is írta), hogy mivel a világűrből éjszaka jóval kevesebb sugárzás éri a Föld felszínét, mint amennyi hősugárzást a Föld kibocsájt, le fog hülni az az oldal. Ezt (ha nagyon akarjuk) értelmezhetjük hűtésnek, csak épp semmi köze nincs a légkör hőmérsékleti rétegződéséhez. A sugárzást (főként) a Föld felszne bocsájtja ki, nem a légkör. Ezt az is mutatja, hogy derült éjszakákon a völgyek általában jobban lehülnek, mint a hegytetők.
(De te is írtál a sztratoszféráról, szóval végképp nem értem, hogy akkor miért gondoldo, hogy az, hogy magasabban hidegebb a légkör, miért magyarázható a világűrrel.)
"Van anyag ott is csak egyre kevesebb de van."
Az igaz, csak nem 2,7 K a hőmérséklete.
"Van anyag ott is csak egyre kevesebb de van."
Csak éppen nem ártana tisztálni, mit jelent ez a hőmréskélet. Ez azt jelenti, hogyha kiraksz egy testet a világűrbe (úgyhogy nem éri a Nap, és más csillagok sugárzása, és semmi más nem melegíti), akkor erre az értékre fog beállni előbb-utóbb a hőmérséklete. De a bolygóközi / csillagközi anyagnak nagyon nem ennyi lesz a hőmérésklete! (Persze az olyan ritka, hogy általában nem befolyásolja kimutathatóan a tárgy hőmérsékletét.)
"Az is logikus számomra ha elméletben elvennék a napot akkor lehűlnénk közel -270 C fokra"
Ha a Földnek nem volna semmi fűtő hatása, akkor előbb-utóbb igen. De a Föld magjában van bőven radioaktív izotóp, ami melegíti. Ezért van egyre melegebb, ahogy lefele haladunk a Földben. Mondjuk hogy ezzel együtt egy átlagos területen mennyire állna be a felszín hőmérséklete, azt nem tudom.
Á szóval értem, nem hűti vissza, vagy nem hűti le, hanem visszaáll az eredeti állapot.
Elméletben igaz a tételed, viszont a föld alapból meleg az nem fog visszaállni az eredeti állapothoz, a másik pedig az hogy a világűr nem anyagmentes ami közvetít, így gyakorlatilag emberi nyelven mondva lehűl, és a lehetőséget a világűrből szedi ilyenkor mert az alapállapot nem tartható fent, azaz nincs energia és anyag a térben.
Mindkettő van így a világűr "hűt" vissza.
válasza:Javítva, remélem ez értelmesebb. :-)
Á szóval értem, nem hűti vissza, vagy nem hűti le, hanem visszaáll az eredeti állapot.
Elméletben igaz a tételed, viszont a föld alapból meleg (ezt írtad) az nem fog visszaállni az eredeti állapothoz, a másik pedig az hogy a világűr nem anyagmentes ami közvetít, így gyakorlatilag emberi nyelven mondva lehűl, és a lehetőséget a világűrből szedi (azaz adja le a hőt), az elméleti állapot nem tartható fent, mert mindkettő megvan meleg a föld és vannak anyagok az űrben.
Szóval leadjuk a hót és visszamarad az eredeti állapot.
válasza:#15
"a világűr nem anyagmentes ami közvetít"
A világűr nem anyagmentes, de annak a (nagyon ritka) anyagnak, ami kitölti, az égvilágon semmi köze nincs a Föld hőleadásához. (A többit meg nem nagyon értem, amit írtál. Meg abban sem vagyok biztos, hogy melyik válaszra reagáltál.)
válasza:NTBS!
Már kértelek, hogy ha valamihez nem értesz, arról ne írj!
"A Merkúron az átlagos középhőmérséklet 169,35 °C de ez -173 °C és 426 °C között változhat,a napsugárzás éppen aktuális állapotának megfelelően."
Akkor az lenne a kérdésem, hogy hová lesz a meleg ami mérhető a Merkur felszínén?
Ez nem tiszta nekem, ez történhet a földön is?
Nem elméletben kellene az infó, hanem mi történik a gyakorlatban, hová lesz a hő?
válasza:Sugárzással távozik.
Aztán vagy pótolja a Nap - vagy nem.
A Földön annyival más a helyzet, hogy egyrészt a Nap messzebb van, másrészt van üvegházhatás, ami visszatartja a kifelé menő hőt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!