Ókorban havas volt a tél vagy nem?

Az időjárás hasonló volt mint a mai, nagy eltérés persze nem volt, de valamennyi igen és melegebb volt az ókorban. Az i.e. 1000 elején még az éghajlat hűvösebb volt, mint most, mérsékeltebben meleg nyarakkal. (Ritkán akkor is voltak időjárási szélsőségek amit feljegyeztek, például a Tiberis többször is befagyott, beszámoltak nagyon hideg telekről is, valamint aszályokról és folyók nagy áradásairól is.) A Római Birodalom idejére, időszámításunk kezdetére egy melegebb periódus következett egész Európában. Míg a birodalom legkiterjedtebb időszakára megint változott a klíma és megint hűvösebb lett. Azért az fontos, hogy az éghajlat nagyságrendileg a maihoz volt hasonló, különféle eltérésekkel csak melegebb volt (lásd:"római meleg időszak"- "roman warm period").

De azért a telek akkor is hidegek voltak, és főként a magasabb helyeken, leginkább a hegyvidékeken. Persze Itália és Görögország a mediterrán térségben van így melegebb az éghajlata, mint Európa többi részének és ez akkor is így volt, megvolt ez a különbség. Így némiképp a lazább öltözékek is megfeleltek a mediterrán területeken. Konkrétabban a mediterrán tél az egy januári 10 C-ot jelent (nappal), míg a nyár 30 C környéke (gondolom így konkrétabban betájolható). Ennél volt valamivel még melegebb Európában. Valójában kellemes lehetett az ókori Európa éghajlata. Mindez csak az ókori időjárás és klíma valamiféle vázlatához, hogy időjárásilag is elhelyezhető legyen.

Volt tél akkor is, bár a mediterráneumban a havazás azért ritkább volt, mint Európa északibb részein, viszont azért Görögországban sem ismeretlen a hóesés télen. Főként az ország északi területén és Athénban is az ókorban és ma is egyaránt.

Nem véletlen, hogy már az ókorban használták a padlófűtést a görögök és a rómaiak is, bár igazából nem ők találták ki, egyikük sem, hanem már előttük több ezer évvel mások a Távol-Keleten. Itt van egy "ondol" nevű padlófűtés Koreából az ie.5000-ből. [link] Emellett a forró fürdőket sem a nyári hőgutához használták, hanem a hidegebb napokra esett jól. Na szóval nem véletlenül használtak a rómaiak és a görögök padlófűtést, mert bizony hidegek azok azért akkor is voltak és érezték is a hideget.

A filmekre is talán érdemes kitérni :) mivel a rómaiakat és görögöket is mindig egy szál ruhában mutatják be és nyári napsütésben, ami valóban szinte adja a kiírt kérdést is. Na a film az film. :) Még akkor is, ha az ókorban melegebb volt. Nyáron most is egy szál ruhákban járunk és az ókorban is így tettek. :)

Hésziodosz is írt már az ~i.e.800 körül a hidegben való javasolt öltözködésről. Vastag gyapjú ruhát javasolt, a lábra meg ökör bőr csizmát ami belül filccel bélelt, és, hogy a fagyra meg alaposan össze kell zárni a ruhát. Így írja: "Hallgass intelmemre, s ilyenkor védeni tested öltsd fel lágy köpenyed s végy hosszú inget alája, ritkás láncfonalak közt sűrűn szőtt vetülékkel jó kelmét nyersz öltözetedhez, s így a hideg tél dermedt tagjaidon föl nem borzolja a szőröd. Köss lábadra sarut, amihez legjobb az ökörbőr, jól simuljon lábadhoz, s béleld ki nemezzel, és fiatal bakok irháját varrd össze a marha húrjával, s mire itt a fagyos tél, vesd a nyakadba, az megvéd az esőtől. Húzz a fejedbe nemezből készült fejrevalót, az védje füled, be ne ázzon" ( [link]

A rómaiaknak voltak bőven ruhaféléik az előkelőbbtől az esti öltözékig, a melegebb felső ruházattól a laza nyári viseletig és az alsóneműig (subucula, colobium) bezáróan. A lényegében az a szandálszerű lábbeli általános volt, de hordtak csizmát és cipőt is, ami bőrből volt mint ami ma is ugyanúgy beválik a hidegben. Római lábbelik választéka például: galilica (görögöktől vett vastag bőrcsizma), boxa, calcea, sculpoane, campagnus, embromides, campagi militares.

A rómaiak jellegzetes ruháját többnyire a tunika néven nevezik, bár a mai női tunika nagyon sok más szabásfélével készül, mindenesetre a tunika általános felső ruházat volt a férfiak és nők részére egyaránt. A tunikát a görögöktől vették át, görög ruhán alapult és több fajtája volt a vékonyabb és egyszerűbb szabásútól a vastagabbig, alsó és felső rétegnek is készült. Általában a tunikát hordták a derékon átkötve. Kb ilyet: [link]

Az alap szabás egy téglalap volt a nyak kivágással, így: [link]

És derékon átkötve így: [link]

A közhiedelemmel ellentétben rétegesen öltözködtek az ókorban a rómaiak és mások is Európa szerte. A római alap tunika is már két réteg volt, egy alsó vékony (subucula) és egy felső vastagabb (tunica exterior). Augustusról van feljegyzés, hogy négy tunikát is hordott. A tunikára jött még a tóga (toga) legfelül, amit valójában csak a néhány, a római polgárjogot megkapott férfi hordhatott, csak nekik volt köznapi viselési joguk rá. A nők a tógához kissé hasonló stólát (stola) hordtak. Szóval nem volt általános látvány a tóga és a többség nem hordott tógát. A közemberek a tógát csak ünnepeken és egyéb kiemelt alkalmakkor vették fel.

RÓMAI RUHÁK KÉPEI

A lényeg, hogy voltak megfelelő ruhák télre az ókorban. Itt egy képen néhány alapvető római ruha látható, bőr csizma, nadrág és kapucnis téli "kabát" féleség. [link]

Általában azt mondják, hogy a rómaiak nem hordtak nadrágot, mert nevetségesnek és a barbárok szokásának tartották, de ez így azért nem teljesen igaz. A lábat fedetlenül szerették hagyni, ez akkoriban szokás volt a görögök és rómaiak között. Viszont a hódítások miatt az északi területeken télen a katonák már nagyon érezték a fedetlen láb hátrányait és egy térdig érő nadrágot (braccae) bevezettek, bár nagyon akadozva. Augustus szorgalmazta a katonáknak a nadrág hordását, de még inkább katonai ruházatként.

A római ruhák a meghódított területek időjárásához igazodtak. Északabbra melegebb és nadrágot is tartalmazó öltözékük volt, teljesen fedett cipőfélékkel és csizmafélékkel. Míg a mediterrán éghajlaton lazább és nyitottabb ruhákat viseltek. Ez egyébként is általánosan igaz volt az Európában lakó népekre is, mert mindenhol az égövnek és évszaknak megfelelően alakították ki a ruhaneműiket. Amúgy ismerték a nadrágot a környező népektől, mivel mindenfelé hordtak nadrágot már az ókorban, így hordtak például a kelták, germánok, a trákok (pedig a trákok erősen hellenizálódtak), az eurázsiai lovasnépek például szkíták is (ezt sokszor ábrázolták a görögök is mégpedig nadrággal), és még sokan mások, örmények, stb.

Mondjuk a rómaiak sokáig nem vették át a nadrágot, sőt még tiltották is és a "mások" ruhájának tekintették. A nadrágot civilizálatlan dolognak tartották és gúnyosan tekintettek rá. Ez idővel lassan változott és elkezdték az északon harcoló katonák használni a nadrágot, majd a római lakosságra is átterjedt. A római lakosság meg a tiltás ellenére is nagyon a nadrág mellett volt, mert látták mennyire praktikus, miközben kiszabott büntetéssel járt ha elkapták őket. :) Szóval volt vele hercehurca mire megszokottá vált a rómaiak számára, nem ment simán. Közben a többi nép jól elvolt a nadrággal. A nadrágot a birodalom után vették át igazán.

A római katonák térdig érő nadrágja így nézett ki: - a Ludovisi csata szarkofágja 250-ből. A faragványon a germánok és rómaiak harcolnak. Látható rajta középen római térdnadrág, rómaiakon csizma, és a germánokon jobb oldalon teljes hosszú nadrágok is amit a rómaiak azért már nem viseltek.

[link]

Szintén római katonák nadrágban: Traianus-oszlop, Róma, Olaszország, 112-ben készült, Traianus császár győzelmét ábrázolja a római-dák háborúban. A rómaiak térnadrágban és felül rövid ujjúban, a dákok hosszú nadrágban és felül is hosszú ujjúban.

[link]

[link]

Az ókorban a nadrág eléggé ismert viselet volt egyébként mint meleg ruházat.

Szkíta (vélhetően női) harcost ábrázoló váza, ie. 420: [link]

Ie. 500 szintén szkíta harcos nadrágban: [link]

Szkíta íjászok nadrágban - i.e 400: [link]

A legrégebbi nadrág lelet, Kína, Yanghai temető, ie. 1300, kép a Phys.org oldaláról (publikáció és cikk lent):

[link]

[link]

[link]

[link]