A tegnap bejelentett hír alapján már több energiát lehet nyerni a fiúziós erőműből mint amennyit befektettek. Az emberiség 100 éve nem látott ekkora tudományos áttörést? (videó)

#2

Ezek az elsö fejlesztések kerülnek ennyibe, mikor megtalálják a megfelelö technológiát akkor idövel egyre gazdaságosabbá fog válni, mint bármi más.

"Nem hiszem hogy olyan sokba kerülne egy fúziós erőmű mint egy atomerőmű."

NEM, legalább egy-két nagyságrenddel drágább lenne még a legegyszerübb tipus is. (Egy nagyságrend 10-szeres értéket jelent!)

Helyén kell kezelni a hírt.

Amit sikerült elérni, hogy a célpontba eljuttatott energiánál több energiát sikerült kinyerni a fúzióból. 1,8 MJ energia jutott a lézerek által a célba, és 2,5 MJ energiát sikerült kinyerni.

Hát de a körítés… Ahhoz, hogy az az 1,8 MJ elérjen a célpontba, ahhoz egy 500 MJ-t elfogyasztó berendezés kellett. A maradék 498,2 MJ kvázi veszteségként lépett fel. Az is kellett a folyamathoz, de ez az energia már nem jutott el a célba, hanem pl. hőként távozott a rendszerből. Innen nézve 500 MJ energiát befektetve 2,5 MJ energiát termelni, az 0,5%-os hatásfok. Oké, ebből az 500 MJ-ból nagyon sokat le lehet faragni még, de azért nem holnap kezdik el építeni az erőműveket.

Kicsit olyan ez, mint az olajkút. Az remek dolog, hogy egy olajkút x hordó olajat termel meg. De ha azt is beleszámoljuk, hogy 1 hordó olaj kitermeléséhez 2 hordó olajból nyerhető energiára van szükség, akkor összességében az olajkút nem termeli, hanem fogyasztja az olajat, jobban járunk, ha leállítjuk, illetve meg sem építjük. (És akkor még az olajkút kiépítéséhez, az olaj szállításához, feldolgozásához szükséges energiával nem is számoltunk.) Maximum akkor jó ez, ha éppen azon kísérletezünk, hogy hogyan lehetne jóval 1 alá csökkenteni az 1 hordó olaj kitermeléséhez szükséges energiát. Nos, kb. itt tartunk most.

Szóval ja, jó hír ez persze, de még mindig eléggé távol vagyunk egy összességében energiát valóban termelni képes erőműtől.

Én ebből indultam ki:

„Tony Roulstone, lecturer in nuclear energy at the University of Cambridge, comments:

Although positive news, this result is still a long way from the actual energy gain required for the production of electricity. That’s because they had to use 500 MJ of energy into the lasers to deliver 1.8 MJ to the target – so even though they got 2.5 MJ out, it’s still far less than the energy they needed for the lasers in the first place. In other words, the energy output (largely heat energy) was still only 0.5% of the input. An engineering target for fusion would be to recover much of the energy used in the process and get an energy gain of double the energy that went into the lasers – it needs to be double because the heat must be converted to electricity and you lose energy that way.”

Idézet a [link] oldalról.

„And there is another point: the positive energy gain reported ignores the 500MJ of energy that was put into the lasers themselves.”

Idézet a [link] oldalról.

Nem tűnnek hiteltelen forrásnak. Vagy legalábbis – kövezz meg ezért –, de egy random Youtube videónál megbízhatóbb forrásnak gondolom.

Szerintem az összefoglaló hírben csak a konkrét reakcióról beszéltek, nem az egészröl hátterestöl. Ha ezt egy kutatásnak fogjuk csak fel, és nem kész megoldásként, akkor nem olyan fekete a dolog. A legtöbb tudományos eredmény iszonyatos pénz és energiabefektetéssel jár, vegyük csak példának a részecskegyorsítót.

Mérföldkönek én azért nevezném, mert bár egyelöre marha drágán, de maga a kísérlet sikeres lett, hiszen eddig nem tudtunk semmilyen fúziós reakcióból plusz energiát kinyerni (a hidrogénbombát most nem veszem figyelembe).

Ennek kapcsán már van egy kézzel fogható eredmény, egy müködö technológia, így ahogy 2*Sü korábban írta, el tudnak indulni egy konkrét irányba a fejlesztésekkel, amíg el nem jutnak egy megvalósítható pozitív mérlegü megoldáshoz.

> However, Chittenden stressed the NIF was designed for a scientific demonstration, not as a power plant.

Így van. Ez nem változtat azon, hogy ami néhány cikkben lemaradt, hogy a hatásfok úgy 100% feletti végre, hogy csak a célpontba eljuttatott energiához mérjük a kinyert energiát. Nyilván nem csak a lézerekről van összességében szó – ilyen szempontból lehet, hogy a léterek hatásfoka csak részben releváns –, hanem mindenről, ami az üzemeltetéshez szükséges. Van egy rendszer, amire ha fekete dobozként nézünk, akkor bement 500 MJ energia, és kijött belőle 2,5 MJ energia. Ezen még nyilvánvalóan van mit dolgozni.

Az, hogy nem erőműnek készült az egész, hanem kísérleti eszköznek, az rengeteg optimalizálhatóságot rejt magában. Ha megtalálják a megfelelő működési paramétereket, akkor – most hasra ütök – lehet, hogy az 500 MJ-t le lehet vinni 20 MJ-ra. De akkor is kell még nem kevés technológiai innováció, hogy egy működőképes erőművet kapjunk.

> Szóval ahogy az angol mondja: PROBLEM SOLVED.

Nem, a múlt idő sajnos indokolatlan. Amennyire látom a dolgot, és amennyire értek hozzá, abból inkább az rajzolódik ki, hogy haladunk ugyan és biztató a dolog, de nem 2030-ban és lehet nem is 2040-ben fogják elkezdeni építeni az első piacra termelő fúziós erőművet. (A cikkek amúgy is felvetnek a hatásfokon, meg az energiamérlegen kívül más problémákat. Pl. hogy ez a 2,5 MJ energia azért eléggé sovány ahhoz képest, hogy mennyi pénzbe, időbe, energiába, nyersanyagba kerül egy ilyen berendezés összerakása.) Ne legyen igazam, de akárhogy nézem, nagyon úgy tűnik, hogy évtizedekre vagyunk még a céltól.