Nem lenne szükség olyan műszerre, amivel tudják mérni az emberek alap fizikai állapotát naponta-óránként? Pl, vércukorszint leesés éhségnél, vagy változások kialvatlanságnál? Pl esetleg pilótáknál.
válasza:Szerintem nagyon hasznos lenne arra, hogy milyen anyag hiányzik éppen belőled.
Pl. magnézium, vagy kalcium?
Ugyanazok a tünetek, és együtt nem szedhető.
Vagy milyen vitaminok kellenek és mennyi?
válasza: válasza:Egy online monitorozásnak akkor van értelme, ha be tudsz avatkozni a folyamatokba. Tehát nem elég, hogy a szenzorok jelzik, hogy Kis Jenő buszsöfőrnek felszaladt a vérnyomása és a cukra, ha nincs rá protokoll, hogy akkor mit kell csinálni. Ki kell csak venni őt a forgalomból, vagy mentőt is kell hívni? Milyen értékeknél? Minél több adattal dolgozunk, annál több egészségügyi veszélyhelyzetre kell protokoll.
És mi van a kritériumokkal? Maradva a példánál, ma az vezethet buszt, aki átmegy a rendszeres orvosi vizsgálaton. Ha online monitorozás van, az egy másodpercenkéni orvosi vizsgálat, amihez át kell alakítani az alkalmasság feltételrendszerét is.
És mi lesz azzal a rengeteg személyes eü-adattal? GDPR-konf adatkezelés, titkosítás, jogosultságok stb.
Szóval nem olyan egyszerű ez, miközben már nagyon fejlett, viselhető eü-szenzorok vannak, pl akár bőrre ragasztható matrica formájában is.
válasza:Pilótáknál, főleg űrhajósoknál teljesen standard a pulzoximéter, testhőmérséklet, respirációs paraméterek folyamatos mérése.
Többre nincs is nagyon szükség, mert az igényes munkákat egészséges emberekre bízzák, akiknek az egészségi állapotát pihenőidőben lehet részletesebben felülvizsgálni.
válasza:"David Dinges és Hans van Dongen az alváshiány következményeit kezdték el alaposabban kutatni. (Dinges, D.: Chronic sleep deprivation. In: Principles and Practice of Sleep Medicine, 4. kiadás) 2003-ban elvégeztek egy kísérletet, melyben a kísérleti alanyokat (48 egészséges, fiatal ember, átlagosan 7,5 óra alvásigénnyel rendelkező) 3 csoportra bontották. Az egyik csoport 4, a másik 6, a harmadik 8 órát alhatott 2 héten át. Minden egyes nap, amikor ébren voltak, kétóránként különböző teszteken mérték a teljesítményüket. Tesztelték a koncentrációs készséget, a memóriát és a reakciókészséget. Mint várható, a 4 órát alvók teljesítménye az idő múlásával folyamatosan romlott, mégpedig kétszer olyan gyorsan, mint a 8 órát alvók esetében.
A megdöbbentő ebben a kísérletben az volt, hogy két hét elteltével a 4 órát alvók teljesítménye ugyanolyan rossz volt, mint azoknak a kísérleti személyeknek, akik két nap és két éjszaka egyáltalán nem alhattak. A 6 órát alvók teljesítménye pedig éppolyan rossz volt, mint azoké, akik 24 órát nem alhattak.
A másik megdöbbentő észrevétel a kísérlet során az volt, hogy a kísérletben résztvevőknek meg kellett adniuk egy skálán, hogy mennyire álmosak. A teszt elvégzése után pedig értékelniük kellet saját teljesítményüket. Fura módon a 4. nap után a 4 órát alvók nem érezték magukat fáradtabbnak, mint előző nap. A teljesítményük pedig ugyan folyamatosan romlott, mégis úgy tippelték, hogy a teszten jól teljesítettek.
Vagyis az alváshiányban szenvedőknek drasztikusan romlik a teljesítménye, ámde mindezt észre sem veszik.
Ez pedig nemcsak a munkavégzésre nézve hátrányos, hanem a közúti forgalomban akár életveszélyes is lehet. Hiszen az álmos ember nem veszi észre, hogy álmos, és a volán mögé ül… A halálos balestek 24 %-át a túlzott fáradtság okozza."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!