Miért nem használják a középiskolai kémiakönyvek a sav-és bázisállanó mértékegységét?
HA = H + A
alaku disszociáció esetén
K=[H][A]/[HA]
Mivel [H]=[A] ezért K=[H]^2/[HA]
Ebben az egyetlen esetben stimmel az, amit mondasz a K mértékegységére.
De ha a sav már H2A képlettel írható, akkor már nem, de más egyéb esetben sem mol/dm^3 a jönne ki a K mérrtékegységére.
Hogy ne zavarjon senkit, hogy a K-nak hol mol/dm^3 hol mol^2/dm^6 etc. a dimenziója, így a kémikusok annakidején megállapodtak abban, hogy nem írnak oda semmit, úgyis minden szakember a reakcióra ránézve tudja, hogy mi a K mértékegysége.
Aki meg nem ért hozzá, azt ne zavarjuk meg vele...
Visszavonom a "logikus" dolgot!
A kérdés sav-és báuisállandókra vonatkozott. Ott pedig minden eseteben mol/dm3 a mértékegység, hiszen egy többrtékű sav esetében nem egyszerre, hanem külön-külön történik meg a protonok leadása és minden egyes folyamatot ilyen módon újabb és újabb savállandóval kell jellemezni. (A szénsavnak is két savállandója van - nyilván a második a HCO3- ioné!)
Egyetemen (tanártól) utánna kérdeztem: szakkönyvben (elsősorban függvénytáblára gondolok) feltehetőlen valóban azért nincs ott, mert hozzáértő ránézve a képletre, könnyedén megállapítja a sav(bázis)állandó mértékegységét.
DE! egy számítási (akár érettségi) példánál nem feltüntetni hiba!! (akár csak bármely egyensúly egyensúlyi állandójának fel nem tüntetése is az).
Így az érettségiző (mint én is) akkor jár el a legjobban, ha min. zárójelben feltünteti a mértékegységet, sőt akkor, ha a velük végzett műveletet is (vagyis azt, hogy hogyan jutott el az adott mértékegységhez). Ilyen módon akkor is el kell fogadni a megoldást, ha pl a központi útmutatóban nincsen feltüntetve mértékegység!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!