Valaki leírná nekem a kromatográfiát középiskolai szinten is érthető módon?

Sokféle kromatográfia létezik. Egy nagyon, nagyon, nagyon leegyszerűsített magyarázat:

Adott közegben eltérő minőségű anyagok eltérő sebességgel képesek haladni. Példa az életből:

Vegyünk egy sétálóutcát, ahol rengeteg az üzlet. Ha egy férfi végigsétál rajta, akkor végig fog érni 5 perc alatt. Viszont ha egy nő, akkor 25, mivel minden egyes kirakatot meg fog nézni, ne adj Isten még be is megy. Tehát az eltérő minőségű anyagok különböző erősséggel képesek kötődni az állófázishoz (kirakatokhoz).

Így a kromatográfia nem más, mint egy elválasztási módszer. Ha tudjuk mérni a beadagolás és a távozás közti időt, akkor meg tudjuk mondani az adott anyag anyagi minőségét. A kromatográfok két fő részből épülnek fel (ami az elválasztási részt illeti):

- Állófázis

- Mozgófázis

A mozgófázisban található a beadagolt minta. Az állófázis a kromatográf-cső (vagy lapkromatográfia esetén a papír felületén, most lényegtelen) belső felén helyezkedik el, nevéből adódóan nem mozdul. Minél jobban kötődik az adott minta az állófázishoz, annál lassabban halad, annál nagyobb lesz az ún. retenciós idő (a beadagolástól a kijövetelig eltelt idő). Ebből következtethetünk az anyagi minőségükre.

Egyébként onnan a neve, hogy növényi mintát kromatografáltak, és az egységes zöld levélturmix meglepetésre több különböző színné (chroma = szín) vált szét, azaz kirajzolódtak a színek (gráf = leír, lerajzol szóból ered). A levélben, bár a zöld mindent elnyom, de van sárga meg piros festékanyag is, zöldből meg kettő féle, ez négy szétvált színt jelent.

[link]