Ha egy mozgó test ütközik egy állóval, akkor az álló végtelen sebességgel kezd gyorsulni?

Nem.

Ütközésnél első közelítésben nem számoljuk ki a gyorsulásokat, mert ez nagyon sok mindentől függ, nehéz számolni, stb.

De ha mégis ki kell számolni, akkor figyelembe kell venni a testek rugalmasságát, alakváltozását is.

Jó nagy gyorsulások lehetnek, de igencsak messze a végtelentől.

De, az impulzus mindig megmarad.

Az energiával keverted. Ugyan az is megmarad, de nem tudjuk, hogy mennyi hőenergia keletkezik, ezért nem tudunk vele számolni.

Az energia egy részéből.

Egy rendszernek lehet belső energiája. Például, ha 2 egyforma autó egymással szemben rohan egyforma sebességgel, akkor az össz impulzusuk pont annyi, mintha parkolnának.

De az energiájuk más.

"És ha lenne olyan anyag ami teljesen rugalmatlan, akkor mi lenne?"

Ugyanúgy véges gyorsulások és véges erők keletkeznének. Mert nem a rugalmas alakváltozás a magyarázat, hanem az alakváltozás önmagában. (Ahogy 2-es írta.)

Az érintkezés pillanatában az egyik test tömegközéppontjának (és minden pontjának) sebessége 100km/h, a másiké 0 km/h.

De a következő pillanatban a tömegközéppontok nem veszik fel végtelen gyorsulással a végső sebességet. Kb. megmarad a sebességük annyi, amennyi volt.

Viszont az érintkezési pontoknál egy nagyon kis anyagmennyiség sebessége azonnal megváltozik. Nagy gyorsulással, de a kis tömeg miatt véges erő kell ehhez.

A torzult testben erők hatnak a többi pontra is és így a deformáció fokozódásával minden pont gyorsul. Így a tömegközéppontok is felveszik az ütközés utáni végső sebességet. Kicsi, de nem nulla idő alatt és véges erők hatására.

Ha a konkrét sebességre vagyunk kiváncsiak teljesen rugalmatlan testek esetében, akkor az a helyzet, hogy a testek összetapadva haladnak tovább az impulzusmegmaradásból kiszámolható sebességgel.