Miért hajnalban van a lehidegebb?

"Reggel, amikor már világosodni kezd (azaz a Naphoz közelebb vagyunk)"

A Naphoz közelebb esetleg néhány, vagy néhány tíz kilométerrel kerül egy adott földrajzi hely, a tengelyforgásból adódóan. De a Nap-Föld távolság durván 150.000.000 km.

Na most a 150 millió kilométeres távolság ellenére azt várni, hogy ha befordulunk a Nap felé, és 10 km-rel közelebb vagyunk, akkor észrevehetően melegebb legyen - ez ugyanaz az elvárás, mint aki egy darab lottószelvény kitöltése után reklamálja, hogy nem lett öttalálatosa...

Nem erre voltál kíváncsi kérdező, mert az az indoklás hamis.

Ha egy test hőmérséklete alacsonyabb a környezeténél, abból hőt vesz fel. A hőfelvétel mértéke függ a hőmérsékletkülönbségtől és függ a test sajátosságaitól, továbbá a hő fajtájától (a sugárzó hő hatékonyabban épül be).

Ha a test hőmérséklete magasabb a környezeténél, akkor hőt ad le, mégpedig a hőmérsékletkülönbség és a hőleadási képesség függvényében eltérő kapacitással.

Ebből következik, hogy mindkét folyamat lassú, különösen extrém lassú a föld esetében.

A föld gömbölyű és hatalmas tömegű, így hatalmas hőmennyisége van (még a felszínének is). A környezete viszont a levegő, ami rendkívül kis hőmennyisáéget tud tárolni, ráadásul rendkívül rossz hővezető. Ebből következik, hogy a naplemente után eleinte lassabban, majd gyorsuló ütemben adja le a hőjét (és ennek semmi köze ahhoz, hogy éppen lement a nap vagy hajnal felé jár - kizárólag a hővezetési körülményekhez van köze). A föld egy adott pontja a napfelkelte előtt kizárólag a környezetétől tud hőt felvenni, ami igen rossz hővezető, tehát praktikusan, amig a nap direkt nem süti, alig melegszik. A nap az első órákban rendkívül kisszögben éri ezt a pontot, tehát sugárzó hőjének java része a közelébe se jut. Az a csekély mennyiség pedig kevés. Ahogy a nap elég magasra ér, a sugázás nagyobb hányada éri el a földet direkt, tehát az érdemi melegedés csa ekkor kezdődik. Ugyanis a környezeti hőfelvétel annyira kevés, hogy csak a direkt sugárzás tud melegíteni érdemben.

Ennek megértéséhez vegyünk egy tiszta nyári időt, a kőből lévő lépcsőd sokkal hidegebb árnyékban, mint ha süti a nap. Pedig a levegő hőmérséklete jelentősen több. Ha pedig felhős idő van, a lépcsőd egész nap hideg marad, mert hiába süti a nap teljes erővel a felhőket, a hőáramlás csekély, a hőmennyiség még inkább, tehát nincs mit magába szívjon az a nagy kő, aminek a hőmérsékletváltozását akkor veszed észre, ha több köbkilométer levegő hőjét megába szívná.

Magas hegyeken látványos ez. Ha egy sziklafelület árnyékba kerül (kora délután), a verőfényben is fájdalmasan hideg lesz gyorsan, mert a környezet hőmennyisége semmi ahhoz képest, amit az tárolni tud. Ha viszont reggel kikerül a napra, percek alatt langyos lesz, ha ez délben következik be, akkor olyankor, előtte meg hideg.

A kulcs a hőmennyiség, és az, hogy a föld környezete levegő, aminek a hőmennyisége a földhöz képest szinte nulla. Így a sugárzó hő (direkt napsütés) a meghatározó.

"úgy értettem, hogy közelebb, hogy akkor már pont a kontinensünkre süt a Nap. Ez az autisztikus szőrszálhasogatás nagyon bosszantó."

Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy úgy értetted, hogy lekváros kenyeret szeretnél, hogy kuglófot barackkal.

Ha leírsz valamit, és valami teljesen mást értesz alatta, az nem szőrszálhasogatás ha erre rámutatnak, ez a normális reakció.

"Mindenki más megértette, hogy mire gondolok"

Mindenki a többi leírt dolog kontextusából értette meg, mire gondolsz. A "Naphoz közelebb" leírásod értelmetlenségére ellenben többen is rámutattak.

Oké, hülyeséget írtál, előfordul. De ez, hogy itt játszod az agyad amikor rámutatnak hogy hülyeséget írtál, ez azért elég ciki.

"Még mindig te csinálsz bolhát az elefántból"

Pont fordítva, hárman rámutattunk hogy elég hülyeség volt ez, amit leírtál, részünkről ennyivel le is lett zárva a dolog. Aztán te kezdtél el itt sértett önérzettel pattogni, hogy valakik rá merészeltek mutatni hogy értelmetlen volt amit írtál, én már csak a hőzöngésedre reagáltam.