A NASA-nál már a tisztán elektromos transzkontinentális repülőgépek akkumulátorait tervezik. Ez mekkora előrelépés?
A lapátvégi leválás is probléma, de a tömegáram és a nyomás változása közben még van három jellegzetes leválási típus, amit a cső nem kezel (mély leválás, teljes lapáthossz leválás és részlapáthossz leválás).
Akárhogyan is erőlködsz, a légcsavar nem képes olyan sebességre, mint amit a sugárhajtómű biztosítani tud a transzkontinentális járatokhoz.
Sokkal jobb lett volna a kérdés kiírásából elhagyni a transzkontinentális lódítást...
Egy jól megtervezett villanymotor akár 104 000 rpm-en pörög, ami meghaladja a sugárhajtóművek fordulatszámát.
Látom, hogy nincs műszaki képzettséged, nem kell többször bebizonyítanod. A kétáramú turbinás hajtóműveknél a légcsavarok fordulatszámát egy hajtómű általában még le is csökkenti, tehát nem a fordulatszámmal van a probléma, mint látod.
Ahhoz, hogy érdemi vitát folytassunk, némi fogalmad kellene legyen a hatásfokokról (termikus, propulziós, teljes), a gázdinamikáról (főleg a kiáramlási sebesség, a tömegáram és még vagy tucatnyi "apróság" kapcsán). Szóval a részemről itt én be is fejeztem.
Ezeket a fogalmakat ismerem én is. Azonban te amatőr vagy, Magyarországon egyetlen mérnök sincs kiképezve egy sugárhajtómű megtervezésére, egy olyanéra sem ami egy patkányt felemelne.
Gondolom még azt sem tudod mi az a "ducted fan". Annak segítségével a hangsebesség sokszorosával pöröghet akár nagy hatásfokon a kompresszor lapát vége, ami egy szabadban forgó propeller esetében elképzelhetetlen lenne. Így az elektromotor is tökéletes megoldás.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!