Igaz, hogy a Newton által meghatározott törvényekben hiba van, tehát a klasszikus fizika egzakt tudománya nem tökéletes alapokon nyugszik?

Nincs bennük hiba. Csak kezelni kell tudni, hogy milyen tartományban ad pontos értéket. A Newtoni fizika tökéletesen működik azokban az esetekben ami a gyakorlati élet kb. 99,999%. A számítási módszerek, és eredmények tökéletesen elgendőek (és elegendően egyszerűek) mind a mérnöki területen, mind a tudományos munkák nagy részénél. Amikor eljutunk, hogy extrém nagy sebességgekkel (relativisztikus) kell számolni, akkor már kell a relatívitás elmélet. De mutass olyan esetet a hétköznapi életben előforduló problémák jelentős részében amikor a fénysebesség kb. 80%-nál gyorsabban megyünk?

A másik ilyen amikor extrém kis méretű dolgokkal kell foglalkozzunk. Megint nem kell a mindennapokban. Ki fog azon tűnődni a mindennapi életben (akár pl. amikor tervez valaki egy házat, vagy egy repülőégpet), hogy az atomot alkotó elektronnak mi a hullámfüggvénye, és mit jelent a határozatlansági reláci ez esetben (pontosan semmit, vannak makrószkópikus anyagi jellemzők amik elegendőek a tervezéshez).

Fárasztó ez a filizofálgatás hogy mi a hiba vagy mi nem hiba.

1 Ha úgy vesszük hogy amelyik elmélet nem írja le tökéletesen a viláhot akkor az hibás, akkor valoszinű az összes elméletünk hibás. Sok még egymásnak is ellentmond.

2 Ha úgy vesszük hogy ami bizonyos feltételeken belül van az nem hiba akkor kijelenthetem hogy semmisem hibás mivel majdnem mindenhez lehet olyan feltételeket találni ahol igaz.

"Bár elmélete valóban leírja a Föld gravitációjának mindennapi hatásait, az általunk észlelt és mért dolgok arra utalnak, hogy teljes egészében kudarcot vallottunk a gravitációs erő mögött rejlő valós fizika megértésében" - ez egy fontos meglátás. Nem arról szól, hogy nem jó a megfigyelés, hanem (egyébként ezt Newton is több helyen leírja), hogy ő a jelenséget magát írta le, nem azt, hogy mi az ok, hanem azt, hogy ez hogyan jelentkezik a gyakorlatban. Majd ezt gondolták tovább Eötvös és kortársai, később Einstein. Ennyi.

A másik:

"Igazából nekem bőven elég azt tudni, hogy van 0,00001 százalék, mikor nem érvényes, ez volt a kérdésem lényege."

Találhatunk olyan módszert ami a maradék 0,00001 százalékot is leírja, de akkor az ilyen gyakorlatban könnyen számolható megoldásokat mont, hogy F=m*a és v3=v1+v2 el kell vessük, és helyette fél oldalas képletekkel kéne számoljunk a mindannapokban is. Ez nem "költséghatékony". Ahol ez olyan eredményt ad ami a gyakorlat számára megfelelő ott ezt használjuk, ahol meg nem ott meg számolunk végig azzal ami "pontosabb". Ezek egészen jól használhatóak a föld körbehajózásánál, a kerti budi építésétől a hidak, felhőkarcolók építéséig bárhol. Nem kell túl komplikálni. Főleg nem ott ahol pl. egy kerti budinál van kb. 10 féle deszka amiből ki kell számoljuk melyikre van szükségünk, hogy ne szakadjunk bele a matériába. Mert a fatelepen abból a 10 féléből válaszhatunk, felesleges 20 tizedes jegy pontosságig kiszámoljuk az erőhatásokat nagy pontossággal.