Az emberi testnek (evolúciós értelemben) még lenne hová fejlődnie, módosulnia?

Az immunrendszer nem eléggé hatékony, cserében ott az allergia, autoimmun betegségek.

A szív se egy stabil szerkezet és túl nagy a "felelőssége".

Pisilned kell, mialatt szomjas vagy.

A szemet nem ismerem eléggé, bevallom, de abban is van valami, ami nagyon nem "logikus".

Az edzettség nagyon gyorsan csökken, az izomtömeg és az egyéb edzettségi mutatók is.

Módosulunk most is. Például nő az átlagmagasság.

Egyre több a kopasz ember.

Az evolúció jellegéből adódóan sosem áll le (amíg vannak élőlények a bolygón). és sosem ér el egy végső tökéletes állapotot. Már csak azért sem, mert az életterünk is változik, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell.

Azok a mutációk szelektálódnak ki, amik hozzájárulnak valahogy az adott faj sikeresebb szaporodásához. Aztán az idő eldönti, hogy ez meddig tud előnyös lenni. Bármilyen fejlettnek mondható tulajdonságról kiderülhet, hogy hosszú távon már evolúciós zsákutca. Ez az emberre ugyan úgy igaz, mint minden más élőlényre.

Még a fejlett agyunk sem biztos hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ha például olyan szintre fejlesztjük a technológiánkat, amit már nem tudunk megfelelően kordában tartani, akkor könnyen visszakerülhetünk a kőkorszakba. vagy akár teljesen ki is halhat a fajunk. Például atomháború, nanotechnológia, mesterséges intelligencia elszabadulása miatt. Egy csótány ilyen szempontból fejlettebb nálunk, hiszen ő nem tudna ilyeneket előidézni, sőt sikeresebben tudna életben maradni is ilyen körülmények között. (Persze elhagyni sem tudná a bolygót egy armageddon esetén...)

Az evolúció szempontjából az ember nagyon speciális helyzetben van jelenleg is. Például az orvostudomány fejlődésével legyőzünk halálos betegségeket, végzetes sérüléseket gyógyítunk meg, protéziseket ültetünk be. De még a szaporodásunkat is befolyásoljuk meddőségi kezelésekkel. Ezek mind alapvetően befolyásolják az evolúció "természetes" folyamatát. Senki sem tudja, hogy ebből mi fog kisülni. Ilyen élőlénnyel még nem volt dolga az evolúciónak...

"Az emberi testnek (evolúciós értelemben) még lenne hová fejlődnie, módosulnia?"

A biológiában minden kérdés bonyolultabb, mint szeretnénk. Vannak olyan fajok, amelyek több száz millió év alatt alig változtak valamit morfológiailag, de attól még a génállományuk lehet elképesztően diverzív. Itt érdemes utánanézni a fenotípus és genotípus szavak jelentéseinek, mert én nem fogom leírni.

A fenotípus leginkább a környezet változásának hatására variálódik. Különböző gének képesek ugyanazon fenotípust kódolni. Ha a környezet nem változik jelentős mértékben több száz millió évig, és nincsen egyéb szelekciós nyomás (pl. ragadozók), akkor nem ésszerű, hogy új mutációk fixálódnának a populációban. Az evolúció nem egyéni változásokra vonatkozik szülőtől az utódra, hanem populációs genetikára --> tehát akkor beszélhetünk evolúcióról, amikor egy adott mutáció olyannyira elterjed egy populációban, hogy fixálódik. Szelekciós nyomás hiányában ez aligha lehetséges, ilyenkor genetikai sodródásról beszélünk. Ez annyit tesz, hogy a genotípus ugyan variálódik, de a fenotípus aligha, vagy egyáltalán nem. És miért is variálódna, hiszen az állat ehhez a környezethez kényelmesen adaptálódott (itt leginkább a vízi élővilágról beszélünk). Hogyha variálódna is, az a mutáció hamar kiveszne a populációból, mert hátrányos lenne. Hogyha egy előnyös fenotípus variációról beszélünk, amelyre nagyon sokkal kevesebb az esély, akkor sem garantálható, hogy fixálódni fog, mivel genetikai sodródás esetében random szelekcióról beszélünk.

Tehát ha emberekre húzzuk rá a sablont, akkor azt mondanám, hogy a Földön nem fogunk olyannyira megváltozni, hogy már nem emberek lennénk. Legalábbis természetes szelekció folytán nem, a génsebészet, robotika, cyberpunk már egészen más téma. És ez nem azt jelenti, hogy az ember bármiféle evolúciós csúcs lenne. Ez ésszerű következtetés, a globális génáramlás következményeképp. Állatok akkor változnak jelentősen, amikor új környezetbe vándorolnak vagy kényszerülnek. Ilyenkor a géndiverzitásuk jócskán lecsökken, mert megszűnik a génáramlás, a helyét átveszi a szelekció. Erre egy jó példa, és bizonyíték az afrikai eredetre, hogy a közép- és kelet afrikai emberek génállománya a legnagyobb diverzitású.

[link]

Miután megtörtént a Föld benépesítése emberekkel, illetve globalizáció, onnantól ismét génáramlásról beszélhetünk, ami durván leegyszerűsítve úgy is értelmezhető, hogy lassacskán faragjuk le a genotípus és fenotípus-beli különbségeket egymás között. A fajképződést ez értelemszerűen hátráltatja. Tehát nem azért nem leszünk mi itt a Földön a jövőben egy új faj, mert elértük az evolúció csúcsát, hanem mert nincsen több hely a Földön fajképződésre, a benépesített helyeken pedig a génáramlás megakadályozza ezt számunkra. Ja és a modernizáció és a kényelmes életmód is közbenjátszik, mert ha lennének természetes ragadozóink, egészen más lenne a helyzet.

A valóság tehát az, hogy nem hogy különösebben változni nem fogunk már, hanem egyre inkább hasonlítani fogunk egymásra, amíg egy ponton a génáramlás és a genetikai sodródás arányai felcserélődnek, és akkor megint történhetnek érdekes dolgok. De ez még nem fog megtörténni nagyon-nagyon sokáig, felesleges is azon rágódni.

Pontosan a magasságot én sem értem, hogy miért vagyunk egyre magasabbak… abszolút hátráltat, sokkal nehezebb egy magas testet mozgatni… én tipikusan filigrán vagyok magas és nagyon vékony, vérszegény is, alig bírok az ágyból kikelni

Nem ertem mi értelme volt egy egy not 178 centisre növeszteni

"A férfi-női erőkülönbség pedig minden állatnál így van. Belemehetnék, hogy szerintem miért de ez csak saját ötlet, azzal meg nem untatok senkit."

Engem érdekel mire gondolsz, mert ez nem mindig van így. Van nan sok madárfaj, rovarok, halak, emlősök, pl hiénák stb, ahol a nőstény sokkal nagyobb darab, erősebb és gyakran elfogyasztja a hímet (főleg rovaroknál) .