A feszültség és az ellenállás a vezetékben folyó elektronok részecskefluxusát is megadja vagy csak az áramerősséget?

Feynman: Mai fizika, amelyik az árammal foglalkozik.

Ez áramnem függő is részben,

DC-nél néhány centiméter/s sebességgel közlekednek tudtommal, váltóáramnál ez inkább rezgés, de tudtommal nem nagyon megy az elektron sehova, mármint mindig is a saját fémes kötésének eleme marad és azt nem hagyja el, inkább az elektromágneses térrel továbbítja az energiát a hozzá legközelebbi töltéshordozónak.

Ilyen irányú kísérleteket nem végeztem, ezek még régen tanult dolgok, amire lehet rosszul emlékszem, de én így tudom.

Részben igaz, de sajnos a mai világban a gazdasági, jogi tárgyakat nem mondanám feleslegesnek, ahogy a programozást is általánostól oktatnám…

Szóval ilyen ez…utáltam egyébként a fent említett tárgyakat, de azóta voltak problémák, amiket azoknak köszönhetően oldottam meg, vagy részben vagy egészben.

Pedig ez nem akkora varázslat, hogy PhD kelljen hozzá:

Amikor áram folyik, a vezetékben levő valamennyi szabadelektron elmozdul. Atomonként 1 vagy 2. A vezeték mol tömegéből az Avogadro számból és az elektron töltéséből kiszámítható, hogy 1 méter vezetékben mennyi szabad töltés van összesen. (Jó sok.)

Az áram és az idő szorzata megadja, hogy hány Coulomb ment át mondjuk egy akkumulátor egyik lemezéről a másikra.

És abból kijön, hogy hány méternyit kellett elmozdulniuk ehhez az elektronoknak. (Keveset.)

És az idővel osztva megvan a szabad elektronok átlagos sebessége.

Azt nem állítom, hogy ne lenne igazad, ettől függetlenül én úgy tudom, hogy a (példa kedvéért vezetékben) a fémes kötésben a szabad elektronok ott maradnak a kötésükben, nem válnak el onnan, így túl messzire nem mehet az az elektron.

Egyébként anno suliban engem is nagyon érdekeltek ezek a részletek, de sajnos a tanáraim csak azt álltak neki megmagyarázni, hogy mennyire nem szükséges ezt tudni… szóval valószínűleg jobban tudod, csak a “vita” kedvéért mondom amit én tudok.