Mi a baj a műtrágyákkal?

12#

Egy része a dolognak, hogy a foszfor egy része kimosódi a talajból, és az óceánokba, egyéb vízterekbe jut.

Másrészt a szennyvíziszapnak jelentős nehézfém/kórokozó tartalma lehet.

Ha megnézed pl. A Fővárosi csatornázási művek oldalát:

[link]

Nekem az jön le, hogy csak cégen belül hasznosítják az iszapot.

Asszem valami energiafüvet trágyáznak vele erőművi felhasználásra.

Mondok egy példát.

Ha NEM nitrogén műtrágyázol, akkor terem egy hektáron 1 tonna búzád vagy 2 tonna kukoricád.

Ha nitrogén műtrágyázol, akkor lesz 6 tonna búzád, 10 tonna kukoricád. Ez egy közepes földön csak nitrogén műtrágyára értve.

A nitrogén nitrát formájában kiszórva könnyen kimosódhat. Ezért többet is szórunk, hogy a növényeknek jusson.

Igenám, de a nitrát a talajvizet szennyezi.

Régen iható víz volt nálunk, most ivásra nem alkalmas (vízminta alapján) a nitrit és a vas miatt. (A vasat a nitrát bontja a vízbe?)

*Esetleg 100 méter mélytől már igen, de az utóbbi 50 év sok- sok műtrágyázása kijuttatása a felső 10-20 métert ihatatlanná tette.

Jöhetne a megoldás, hogy akkor ne műtrágyázzunk?! De akkor nem lesz elég élelmiszerünk a hús is luxuscikk lesz.

Amolyan 22-es csapdája.

Plusz vannak egyéb foszfor, kálium, Mg, Ca, +Mikroelemes műtrágyák. Ezek azért nehezebben kerülnek a folyóvizekbe.

Az algásodás inkább a szennyvíz miatt lett. Azt nem fognám csak a műtrágyázásra.

Meg biztos a nitrátosabb víztől jobban fejlődik az alga (P2O5) is pluszba.

De azért mondok egy érdekes hírt is, mégpedig, hogy jövőre kevesebb műtrágya használat lesz. Ennek oka nem csak az aszály, de a foszfor 3x-os a nitrogén műtrágya 5x-ös áron van, mint 2 éve.

(Azt hiszem EU-s cél is volt 15% műtrágya, szervestrágya kijuttatás is. Na ez ilyen árak mellett meglesz.)