Miért van olyan sok génünk, ha a többségük nem is működik?

#6

"Dehogy számolt, ez a 40 ezer kb a 90-es évek végi becslés volt, de még előtte volt 100 ezres becslés is."

Hát igen, sejtettem, hogy szar adat, csak nem akartam úgy írni, hogy nem vagyok benne biztos. (Én nem is hallottam ilyen becslésről, pedig én sem most végeztem el az egyetemet.)

#7

"Le vagyok döbbenve. És egy olyan könyvben, ami az érettségire készít fel. Ki tudja, milyen pontatlan adatok vannak még benne."

Bármely könyvben lehet pontatlan anyag. De sok tankönyvben sajnos kifejezetten sok van. Az új kerettantervnek már nem megfelelő, de az előzőnek (ami most fut ki) megfeletek a felújított Lénárd tankönyvak, amik (az érdemi részt tekintve) minimálisan változtak az elmúlt 30 évben, és olyan marhaságok vannak benne, hogy nem bírom hosszabban olvasni, mert úgy felidegesítem magam.

#9

"Egy részt, a közoktatás mindig le van maradva az adott tudomány aktuális álláspontjától úgy 50 évvel."

Ez azért nem szükségszerű (persze valamennyi lemaradás igen, de nem feltétlen ennyi). Tudom például, hogy a kiegyezés után volt olyan középiskolai tankönyv, amiben már benne volt Darwin elmélete.

A mai magyar közoktatás más kérdés. Abban sajnos tényleg vannak elég komoly lemaradások. De azért ez sem általános, vannak olyan tanárok, akik a lehetőségeikhez mérten követik a tudományos eredményeket.

"Más részt, az érettségi egy közös színház, a veled szemben ülő tanárok pont azt a tudáshalmazt ismerik és várják el, ami az anyagban van. "

Ez azért így nagyon durva általánosítás! Nyilván van olyan tanár, aki nem tud többet a középiskolai anyagnál (és sajnos van közöttük olyan, aki emelt szinten is érettségiztet), de vannak felkészült, lelkisimeretes pedagógusok is. (Ha nem változtatnak a pedagógusképzésen és a pedagógusok bérezésén, elismertségén, akkor az utóbbi előbb-utóbb el fog fogyni...)

Azt meg elég igazságtalan a tanárok szemére vetni, hogy azt várják el az érettségin, ami a követelményrendszerben van. Mást nagyon nem is tehetnek.

(Egyébként az általad vázolt kép eleve csak a szóbelire vonatkozik, az - biológia esetében - 50 pontos, míg az írásbeli 100 pontos.)

Az érettségi kvetelmények is próbálják lekövetni a tudomány fejlődését. Nyilván ez nem megy azonnal (részben az oktatási rendszer hibájából, de részben azon kívül is, hiszen nyilván nem lehet évente változtatni a követelményrendszert). Biztos van olyan dolog a biológia érettségi követelményendszerben, ami már kifejezetten elavult, nem fele meg mai tudásunknak, de én nem tudok túl sok ilyet mondani.

"Ha hülyeség akkor hülyeség, de már csak ezért is a tankönyvírók keze meg van kötve, hiszen a nagy közös "hibás tudás halmazból" csak egyszerre lehet kilépni."

Ez is csak részben igaz. Nyilván ha van egy hibás tudáselem, ami kell az érettségin, azt sajnos nem lehet megkerülni, de attól lehet jelezni a tankönyben, hogy ez már nem friss eredmény, vannak újabb elméletek is.

"Most képzeld el mi lenne ha jönne egy tankönyv helyes adatokkal, de a javítókulcsban még mindig az egymillió pszeudogén szerepel mint jó megoldás."

Ez a konkrét példa biztos nem fordulhat elő. Egyrészt mert ilyen információ biztos nincs a követelményrendszerebn. ?ásrészt a jobb tankönyvekben azét nem ilyen igénytelen adat szerepel. A mozaikos biológia tankönyv már legalább 15 éve 20 ezer kötüli számú emberi génről ír (a pszeudogének számáról nem ír, ha jól emlékszem).

"Érdemes úgy kezelni, hogy az érettségi nem tudást ad, csak egy közös bizonyságot arról, hogy képes vagy megtanulni adatokat és számokat amiket eléd tesznek."

Ez megint csak eléggé hamis kép. Egyrészt megnézném azt, aki úgy megy orvosira, hogy nem tanulta meg a középiskolai biológiát. Lennének gondok. (Az alacsonyabb ponthatárú szakokon vannak is.)

Másrézt a jelenlegi biológia érettségi pont főleg az alkalmazott tudásra helyezi a hangsúlyt. Meg kell persze tanulni adatokat, foglalmakat is - ezt nyilván lehetetlen megúszni - de pont hogy előremutató olyan szempontból, hogy hansúlyt fektet a tudományos módszerek alkalmazására, kísérlet és grafikon elmezésre, szövegértésre, stb. Sokkal inkább, mint sok egyetemi vizsga.

De abban egyetértünk, hogy sok pedagógus sajnos nem követi a szakterület fejlődését. Ez részben a képzés és a megbecsültség hiánya miatt van (egyre több olyan ember megy tanárnak, akinek nem kéne - már ha van egyáltalán elegendő szaktanár). Másrészt nem nagyon van motivációja a pedagógusoknak az önképzésre (hacsak nem önszorgalomból) nem nagyon díjazza a rendszer a tudásukat fejlesztő pedagógusokat. Harmadrészt azért annyira sok idejük, energiájuk sincs.

Konkrét példa elég elavult, de a középiskolai biológiában még mindig forgó "tudásra" (talán lassacskán most kezd kikopni): sok pedagógus még mindig azt tanítja, hogy az izomlázat a tejsav okozza (és még nem túl régi tankönyvekben is láttam). Na most az tény, hogy még most sem tudjuk biztosan, hogy mi okozza az izomlázat, de egy dolog meglehetősen biztos: nem a tejsav okozza.

De mint írtam, vannak pedagógusok, akik törekednek a tudásuk naprakészen tartásában, és ez a tankönyvekben is látszik. Például az új 9-10.-es biológia tankönyvek között van elég jó, ami viszonylag (a lehetőségekhez mérten) naprakész.

#11

"sok pedagógus még mindig azt tanítja, hogy az izomlázat a tejsav okozza (és még nem túl régi tankönyvekben is láttam). Na most az tény, hogy még most sem tudjuk biztosan, hogy mi okozza az izomlázat, de egy dolog meglehetősen biztos: nem a tejsav okozza."

Olyan laza 16 évvel ezelőtt az egyik testépítő fórumon azt olvastam, hogy az izomban lévő apró szakadások és sérülések okozzák a fájdalmat.

#12

Igen, elég valószínű, hogy az is hozzájárul a kialakulásához. Meg minden bizonnyal más mechanizmusok is.

[link]

Ez a (3 éves!) szacikk is leírja, hogy a pontos mechanizmus még nem ismert, de valószínűleg az izomrostok mikrosérülési szerepet játszanak benne.

"Although the exact pathophysiological pathway remains unknown, the primary mechanism is currently considered to be the ultrastructural damage of muscle cells due to unfamiliar sporting activities or eccentric exercise, which leads to further protein degradation, apoptosis and local inflammatory response."

[link]