Ha egy szántóföldet felhagyunk, mennyi idő múlva lesz ott egy igazi erdő?

A természetben sok különböző táj típus van, így nem biztos, hogy pont erdő lenne belőle. Lehet rét lenne belőle vagy cserjés, stb. Amúgy ha erdőssé válna akkor szerintem elég lehetne neki 200 év. Talán 300. De akár több is.

Szerintem.

Ahol én élek vad akár kolóniák vannak mindenhol.

Elég ha egy évig egy terület nincs kaszálva az akár már elkezd növekedni.Volt olyan aki pár évig külföldön volt a hatalmas kertjében kész kis akácos erdő cseperedett.Azt mondta nem fogja kivágni, 10-15 év és rengeteg tüzifát fog kiadni, de abból is a legjobb fajtát.

Az attól függ, hogy lesz "utolsó nap otthagyva". Egy rendes füves puszta nem engedi magát beerdősödni, mert a fű megfojtja a facsemetét, annak csak vakondtúrásban lenne esélye, de ott meg kiég a napon, mert kegyetlen a mikroklíma. Úgy szokott lenni a beerdősülés, hogy a meglévő erdőszél árnyékában a fű pusztul, és akkor ott tudnak sorba egymás védelmében nőni az újabb és újabb fák félárnyékban, ahol nem ég annyira ki a földjük a tűző napon. Így halad, terjeszkedik az erdő. Tehát nem mindegy, hogy van-e a közelben erdő vagy nincs. De egy pár száz év alatt mindenképp beerdősülne.

A másik véglet, ha felbuldózerezik a föld felső rétegét. (Olyan réteg marad, ami nincs tele lágyszárúak magjaival) Akkor rögtön megjelennek a leggátlástalanabb fajok (ezek Magyarországon: fekete nyár, fehér nyár, zöld juhar, mirigyes bálványfa, fehér akác, keskenylevelű ezüstfa, szibériai szil, nyugati ostorfa, fekete termésű fehér eper, csíkos kecskerágó...) kitörnek, mielőtt a füvek megfojtanák őket, és 5-10 év alatt egész erdőszerűség lesz.

Na most egy olyan felhagyott szántón, ami ugye nem rendes gyep, de azért lesznek benne rögtön lágyszárú vetélytársak, valami 5 és 300 év közöttet képzelj el. A rendszerváltáskor felhagyott szántókban általában hasig érő gaz volt a következő évtizedben, majd átalakult füves pusztává, szórványban egy-két fának volt szerencséje kitörni, de rendes erdő azért még nincsen ilyen helyeken. Az elmondható, hogy ahol tök üres búzatábla volt, ott van már elszórva több tucat fa azóta, és a közelükben növögetnek már a gyerekeik. (főleg nyárfák, de függ a helyi adottságoktól).

Na persze nem mindegy, hogy az ország melyik részéről beszélünk, mert keleten tizede eső esett idén is. Vannak már futóhomokos részek, ahol nem erdősülés, hanem sivatagosodás zajlik épp... Ilyen helyen az akác nem inváziós, hanem pusztul sorba kifelé.

Az se mindegy mit nevezünk erdőnek. Ahol lakom kb.15éve tarvágással kivágtak egy domb oldalt. Már kar vastagság 6 m-es fákkal van tele.

Egy normál hazai bükköt 80 évesen kivágják mert utána már rohad belül.

Szerintem 80-100 év alatt lenne ott egy erdőnek nevezhető táj. Persze nem évszázados tölgyessel.

Nagyon nem mindegy, mit nevezünk erdőnek. A kérdésben "magas fák, kevés aljnövényzettel". Ez jellemzően bükkös. Vagy fenyves. Utóbbinak van esélye, előbbinek alig (csak nagyon szerencsés esetben, helyen).

A magára hagyott terület még pár év alatt se marad ugyanolyan, praktikusan akár járhatatlan. Évtizedekig lehet embernél magasabb vegyes növényzetű terület, elsősorban nem fákkal. Az időjárás, vízjárás, talajfelszín és sok más tényező (még az apró állatok, rovarok si) alapvetően határozhatják meg a helyzetet. Tiszta erdő önmagától nem jön létre még Magyarországon se.