Jurassic Park....Tudom hogy fikció,és a dínók erősen génmódosítottak voltak,de egy igazi dinoszaurusz képes lenne életben maradni a mai világban?Pl.egy növényevő találna magának táplálékot,olyan növényt amit meg tud emészteni?

Találna. De csak Fákat bokrokat.

A füvet lelegelve elpusztulna.

Sokkal másabb ez a környezet, akkor lényegesen melegebb volt, minimum tíz fokkal, talán többel is.

A növényzet is teljesen más,de Afrikában talán megélne, csakhogy a szavannák nem az ő világa, a növényevők nemigen tudnának legelni, a ragadozókat messziről kiszúrnák és ugye a gepárd az megy vagy százhússzal egy böhöm T. rex elől az antilopok szétspriccelnének, maximum a saját fajtársait ehetné, mert az emlősök meglépnének előle, a kicsikkel eleve amúgy sem menne sokra.

Az őserdők túl sűrűek, akkoriban ritkább volt a növényzet, kevés élőhely lenne neki megfelelő, könnyen lehet, hogy nem találna elegendő élelmet, fázna is, ha meg emberre szokna, akkor hamar kicsipkéznék a fülét a vadászok.

#1 Fűfélék már a mezozoikumban is voltak, konkrétan vannak koprolitok (megkövesedett ürülék) ami fűmaradványokat tartalmaz

#2 Ezt mi alpján következteted ki?

#3 A bolygó attól ugyan úgy éghajlati övekre volt osztva, annyi különbséggel, hogy a szubtrópusi és trópusi régiók kiterjedtebbek voltak a mérsékelt övi és hideg területek pedig kisebbek. De a mezozoikum jóval több mint 100 millió évig tartott, voltak kisebb jégkorszakok és felmelegedések, a triász végén egy kihalási esemény során (ami után a dinoszauruszok teljesen teret kaptak a nagytermetű krokodilfélék kihalásával) még a trópusokon is fagypont alá csökkent a hőmérséklet. A T.rex fiatal példányai pedig kifejezetten gyors termetű ornithomimidák levadászására specializálódtak, és mivel valamivel a teljes kifejlettségük előtt ivaréretté válik sok állat így a T.rex is, ezért feltehetően elvegetálnának, majd sok generáció múlva alkalmazkodnának és testalkatra/méretre a fiatal egyedekre hasonlítana a faj, azt se felejtsük el, hogy az emlős ragadozókat el tudnák zavarni az elejtett prédától. Egyébként sok környezet még nagyon hasonlít egyes mezozoikumi élőhelyekre, ilyeneket főleg új zélandon, dél amerikában, ázsiában, új kaledóniában, észak amerikában (főleg florida és környéke valamint kalifornia) meg még sok helyen másutt is találhatunk olyan növénytakaróval ami akkoriban is elterjedt volt. Akkor pedig szinte biztos hogy voltak hasonlóan sűrű dzsungelek, viszont ezeknek a talaja túlzottan savas ami idővel feloldja a csontokat és a nagy biodiverzitás miatt a tetemeket gyorsan elbontja a rengeteg dögevő ezért nem könnyen fosszilizálódik bármi is. Meg persze a sivatagok, sok sivatagos élőhelyről hiányosak a leletek, mert a futóhomok könnyen erodálja a maradványokat.

A kérdésre a válasz:

Dinoszauruszok egészen a mai napig élnek, igaz, csak egy nagyon kicsi ága a családfának a Theropodákon belül, úgy hívjuk őket, hogy madarak.

Mivel tudom, hogy a mezozoikumi fajokra gondoltál ez alatt, ha valami nagyon-nagyon specializált fajról lenne szó, ami mondjuk csak bizonyos dolgot fogyasztott és azon kívül semmi mást, akkor feltehetően nem találna táplálékot, de mesterségesen valószínűleg lehetne pótolni ismerve a táplálékát. A többség viszont valószínűleg jól el lehetne, viszont a modern betegségek nem tudjuk hogyan érintenék őket, a madarak betegségeiből sokra bizonyosan fogékony lenne a legtöbb faj, főleg a Theropoda-k, ha nagyon rosszul érintené őket, ezt enyhe génmódosítással meg lehetne oldani, a mai fajokból olyan gént kellene csak "hozzájuk adni" ami a rezisztenciáért felel, amennyiben az adott betegség gondot okozna, de egyébként egy elég nagy és genetikailag diverz állomány idővel képes lenne alkalmazkodni.

"Fűfélék már a mezozoikumban is voltak, konkrétan vannak koprolitok (megkövesedett ürülék) ami fűmaradványokat tartalmaz"

Elfelejted hogy 38-40 millió éve tehát vagy 16 millió évvel a K-T esemény után a fűfélék jelentősen megváltoztak!

Olyannyira hogy állatok különböző csoportjai a legkülönfélébb stratégiákat fejlesztették ki a további életben maradáshoz (más fajok meg simán kihaltak akkoriban.).

Ilyen stratégia volt a kérődzés, vagy a csak lombkoronán (fákon bokrokon) élő emlősök megjelenése.

De még volt pár más megoldásuk is.

Ez a változás ami a füvekben bekövetkezett kb: széles lapos szilikontűs éllel rendelkező levelek, nehezen emészthető és rágható kemény magas cellulóz tartalommal. Annyira nagy változás volt hogy kisebb kihalási eseményt is előidézett akkoriban. Részben az ehetetlensége miatt, részben azért mert felhalmozódott nagy mennyiségben a száraz fű emiatt és végül begyulladva leégett a szárazföldi területek nagy része mert a tűz az erdőségekre is átterjedt. Így alakultak ki a nagyobb füves puszták is.

Egy dinoszaurusz azt a füvet ami ma terem a bolygónkon nem tudná megemészteni és megélni belőle! Egyszerűen belepusztulna. Számára emészthetetlen a gyomrát is sértő fű élek és kérődzés és a kérődzőkben élő baktériumflóra is hiányzik hozzá.

Ha lombevő volt akkor van esélye ma is életben maradni a fák biológiája nem változott ennyit.

"A kérdésre a válasz:

Dinoszauruszok egészen a mai napig élnek, igaz, csak egy nagyon kicsi ága a családfának a Theropodákon belül, úgy hívjuk őket, hogy madarak."

Ez egyébként így van az előző hozzászólásom egészíteném ki hogy a madarak a "zúzát" fejlesztették ki a megváltozott táplálék emésztésére. (Már amelyik fűevő is volt.)

Kérdező. Meglepő de az utóbbi időben előkerült kiváló minőségű lenyomatok fosszíliák és maradványokat tartalmazó borostyánok hatására a tudósok arra a következtetésre jutottak hogy a dinoszauruszok többsége tollas volt.

(Azt már korábban bizonyították hogy nagy részük melegvérű is.)

De azért érdekes belegondolni egy színes tollakkal borított T-Rex látványába. Mondjuk ha a Jurassic Park című filmben fel upgradelnék őket ilyenre az látványos lenne. Ha jól olvastam készült újabb film enek elfogadtatására is.

[link]

A nyitvatermők a korai devonban (420 millió éve) alakultak ki és kezdték uralni a flórát, a zárvatermők első csoportja ugyan 120 millió éve megjelentek, de ezek már többnyire kihaltak, vagy jelentősen átalakultak és mostanra a zárvatermők lettek az uralkodók, így a növényzet, beleértve a fákat is ma már teljesen más, mint a dinoszauruszok korában.

Talán páfrányok, vagy egyes fenyőfajták már akkor is léteztek, illetve ezek ősei, de zömében a mai növényzet a dínóknak teljesen új lenne, kérdés, mihez tudnának vele kezdeni.

A dinoszauruszok sebességéről vannak viták, a T. Rex csúcsragadozóként cirka 10-15 Km/h sebességgel is haladhatott, bár egyesek a 20 km/h -t is lehetőnek tartják, de nem lehetett könnyű a 14 tonnát is elérő testet felgyorsítani és a fordulékonysága sem nevezhető jónak.

Szóba került a gepárd, amelyik 120 km/h sebességet is elérhet rövid távon, mégis előfordul, hogy éhen marad, ezzel valószínűsíthető, hogy a T. rex ma nem tudna zsákmányt ejteni.

[link]

A kréta végén már konkrétan léteztek "modern füvek" és olyan tömegben, hogy egyes nagytestű Sauropodák nagy mennyiséget legeltek belőle, nem valószínű, hogy azoknak az állatoknak gondot okozna a fűvel történő táplálkozás, amik rágás nélkül még araukáriákat is ettek, amiknek a levele elég kemény és szúrós.

"

Ez egyébként így van az előző hozzászólásom egészíteném ki hogy a madarak a "zúzát" fejlesztették ki a megváltozott táplálék emésztésére. (Már amelyik fűevő is volt.)"

Zúzája már a nem madár dinoszauruszoknak is volt, sőt, még a krokodiloknak is van, amik nem állnak hozzájuk olyan túl közel.