A Mars után mi a legjobb terraformálási célpont, akár hold?

"nem hiába nincs légköre"

Még egyszer: nagyjából 100000 évig OTT MARADNA. A Marson jóval tovább.

Lehet lepontozni kreténeknek - de mégis: miért tűnne el gyorsan?

Ja, hogy lógott az összes fizika óráról...

és aki képes lenne egy ilyen légkört létrehozni, az fenntartani is képes lenne.

A Jupiter okozta sugárzás a Galilei holdak felszínén:

Io: 3600 rem/day

Europa: 540 rem/day

Ganymede: 8 rem/day

Callisto: 0.01 rem/day (0.0001 sievert/day)

(You need about 100 rem in a short period to suffer radiation illness. Average annual doses on Earth are equal to about 50 days on Callisto.)

[link]

[link]

"On average, Americans receive a radiation dose of about 0.62 rem (620 millirem) each year." (Évente!)

[link]

Mire eljutunk arra a pontra fajként, hogy képesek legyünk égitestek felszínét megváltoztatni addigra maga az emberiség és a társadalmunk is sokat fog alakulni.

Sokszor a következő 10-20 évre is nehéz előrejelezni például a technika alakulását. A számítástechnika, AI, ipar4.0, géntechnológia fejlődésével pedig egyre nehezebb.

Csak néhány gondolat, hogy mitől lehet nehéz ez a kérdés:

- Lehet nem is kell(!) majd terraformálni égitesteket, az ember a saját génjeit alakítja majd a helyi körülményekhez.

- Lehet annyira egybeolvad ember és gép, hogy teljesen gépesített szervezettel bárhol el tudunk majd éldegélni.

- Lehet, hogy egy idő után mindenki "remote" meg "home office" módon fogja élni az életét, csak kiküldünk gépeket mindenhová és VR-ban nézzük az eseményeket. Ez hasonló az előzőhöz, ha mindenhová gépekkel megyünk minek terraformálni? Ugyanez mégjobban túltolt "hard sci-fi"-vel: gépesített avatárokkal megyünk mindenhová, aztán a nap/hónap/év végén letöltjük a fejünkbe a megélt eseményeket.

- Lehet valami bolygóközi Kelet-indiai társaság (remélem nem a SpaceX) 200 év múlva úgy dönt, hogy magasról letolja az embereket és semmit nem terraformál nekik, csak iparosít terüleleteket.

- Az is lehet viszont, hogy kitalálunk valami baktériumot, ami exponenciálisan felzabálja a Vénusz légkörét és "carbon sequestering"-gel szilárddá alakítja úgy 20 év alatt.

Ez eddig mind nonszensz, de legalább látszik mennyi minden történhet akárcsak az első terraformálásig.

Ha tágabb értelemben vesszük a terraformálást (mondjuk a felszín teljes részét emberi kezelés alá vesszük), akkor én előbb látom a Hold iparosítását egy lehetséges első lépésnek, mint bármely más bolygóét.

Utóbbiban már most kezd gazdasági haszon látszódni: a felszín hasznos fém-oxidokból áll, hetekig tartó zavartalan napenergia (időjárási problémák nélkül) áll rendelkezésre, űrutazás szempontjából pedig tökéletes elosztópont a Naprendszer minden területére, főként a Föld köré.

11-es, egyetlen cikket találtam erről. Eszerint a 100 ezer év inkább pár ezer. De amíg nem lesz elég vastag a légkör, addig a gázok szökése inkább napokban mérhető. A kialakult légkör szintentartásához pedig napi 10000 t gázt kellene kibocsátani. A légkör felépítése során ez gondolom sokkal sokkal több.

[link]

A holdakat nem igen tudnánk terraformálni tekintve hogy a hold az egyik legnagyobb a naprendszerbe sőt szinte a legnagyobb méretű hold így a Szaturnusz, Jupiter kisebb holdjain sem fog megmaradni szóval abban a szerencsétlen helyzetbe vagyunk hogy 2 kőzet bolygó van az élhető zónába az egyik a föld a másik a Mars a többi vagy túl forró vagy túl hideg vagy éppen egy gázóriás.

Ha csak nem szül valaki egy bolygót a Mars és a Jupiter közé a kisbolygó övből akkor csak a Mars maradt