Szerves kémiában a vegyületcsoportok hogyan rendezhetőek hierarchiába komplexitás szerint?
Amit eddig tudok:
1. Szénhidrogének - C + H
2. Halogénezett szénhidrogének - C + H + F és/vagy Cl és/vagy Br és/vagy I
3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek - C + H + O (pl. szénhidrátok, lipidek)
4. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - C + H + O + N (pl. a legtöbb aminosav)
5. Kéntartalmú szerves vegyületek - C + H + O + N + S (pl. egyes fehérjealkotó aminosavak) és Foszfortartalmú szerves vegyületek - C + H + O + N + P (pl. nukleinsavak)
Ami nem világos:
1. A halogénezett szénhidrogéneken belül mennyire bonyolult kombinációk vannak? Itt is vannak szintek összetettség szerint?
2. A halogénezett szénhidrogéneknél összetettebb vegyületek közül a halogénes változatokat hogyan soroljuk be?
3. Ami tartalmaz nitrogént, de oxigént nem, az hova kerül?
4. Egy adott szerves vegyületben kén és foszfor nem fordulhat elő egyszerre? Azt olvastam, hogy ez alapján jött rá két tudós, hogy a foszfortartalmú DNS az örökítőanyag, nem a kéntartalmú fehérje.
5. Lehetséges, hogy egy fehérje ne tartalmazzon ként, vagy a fehérjealkotáshoz mindenképpen szükség van kéntartalmú aminosavakra is?
6. Mi a helyzet a többi elemmel? Például a szeléntartalmú szerves vegyületek hova kerülnek?
Elnézést hozzá nem értő kérdésemért és köszönöm, aki veszi a fáradtságot és segít!
válasza:Először mondjuk le kéne szögezni, hogy mit értesz komplexitás / bonyolultság alatt. Mert itt nagyjából elemi összetétel szerint csoportosítottad a vegyületeket. Ez azért csak egyetlen, és egyáltalán nem biztos, hogy a legfontosabb összetevője a komplexitásnak.
Pédául azt állítotd, hogy a csak szenet, hidrogént és oxigént tartalmazó vegyületek kevésbé komplexek, mint amik emellett nitrogént és ként is tartalmaznak. Nos a lignin csak C, H és O atomokat tartalmaz:
A metionin meg mind az öt elemet:
Azért nekem elég erős állításnak tűnik, hogy a metionin komplexebb lenne, mint a lignin.
Viszont amíg nem tisztázod egyételműen, mit értesz komplexitás alatt, a kérdés sem megválaszolható.
1. Itt is az a kérdés, mit értesz összetettség alatt. Nyilván vannak egszerűbb és bonyolultabb halogénezett szénvegyületek.
2.-3. Milyen szempont szerinti besorolásról beszélsz?
4. Már hogyne fordulhatna elő. Például a koenzim A mindkettőt tartalmazza.
De például fehérjék is tartalmazhatnak foszfátcsoportokat is.
"Azt olvastam, hogy ez alapján jött rá két tudós, hogy a foszfortartalmú DNS az örökítőanyag, nem a kéntartalmú fehérje."
Ez volt a Hershey-Chase kísérlet.
A kísérlet azon alapul, hogy a DNS csak foszfort tartalmaz, ként nem, a fehérjék pedig csak ként, de foszfort nem. (Bár ahogy írtam, utóbbira van kivétel, de azért nem olyan gyakori.) Akkor már tudták, hogy csak ez a két anyag jöhet szóba örökítőanyagként. Például onnan, hogy a bakteriofág vírus (aminek a vizsgálatával bizonyították, hogy a DNS az örökítőanyag) csak ezt a két anyagot tartalmazza. De ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő a két elem együtt más vegyületekben.
5. "Lehetséges, hogy egy fehérje ne tartalmazzon ként, vagy a fehérjealkotáshoz mindenképpen szükség van kéntartalmú aminosavakra is?"
Igen, lehetséges. A fehérjeszintézishez mindenképp szükség van kéntartalmú aminosavra, mivel mindig metionin a lánckezdő aminosav, de ez általában később levágódik, így az érett fehérjében előfordulhat, hogy nincs kéntartalmú aminosav (még ha ez nem is túl gyakori).
6. Ugyanazért nem válaszolható meg, mint a 2-3.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!