![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Aranyos az 1., válasz. Sajnos nem igaz. Ha láttál régi TV-t akkor tudod, hogy kékesfehér :)
Ezek a katódsugárcső belső felületére felvitt 'fénypornak' az elektron hatására kibocsájtott színei.
Szerintem a helyes válasz, hogy az elektron jelentősen kisebb, mint a fény hullámhossza, tehát a hétköznapi értelemben vett szín nem értelmezhető rá.
Egy másik szempont szerinti válasz: a helyzetétől függ
Ha egy elektront gerjesztünk, akkor fotont bocsájt ki. Ez bármilyen színű lehet (lángfestés, fénypor)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Önmagában nincs színe. Habár képes elnyelni fotonokat, általaban olyan hullámhszban amit az ember nem lát. A felvett energiatól egy foton formájávan szabadulhat meg, ennek a hullánhossza függ attól hogy az adott elektron milyen elektron páján van. Így nincs egy fix leadási hullámhossza.
Viszont érdemes megjegyezni hogy ha folyékony ammóniában nátrium fémet oldunk, akkor szabadon mozgó elektronok kerülnek az oldatba. Ezek az elektronok élénk kék majd, töményebb oldatban egy fémes, rézre emlékeztető színt adnak. Ezt szokták az elektronok "színének" hívni. De ez nem hagyomanyos értelembe vett szín.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem is biztos, hogy létezik az elektron. Kifejtsem?
Kicsit hosszú lesz
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Fejtsed, de szerintem az elektron létezik, mármint, amit mi elektronnak nevezünk, az más kérdés, hogy tudjuk pontosítani, jobban elemezni.
Ettől függetlenül kíváncsi lennék a kifejtésedre 7#.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Sajnos a mai fiatalok többsége azt se tudja, mi az az oszcilloszkóp."
Most ellesz egy darabig... :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!