Ha egy vonat fénysebességgel távolodik egy állomástól (csak képzeljük el), akkor a vonat végéről az állomás irányába küldött fénysugár mikor érkezik meg az állomásra?
Pont ugyanúgy, mintha állna a vonat. Persze az állomásról nézve.
A vonatról nézve a távolság összemegy, tehát sokkal rövidebb idő alatt megérkezik.
Ugyanannyi idő alatt, amennyit eltávolodott az állomástól, feltéve ugye, hogy nem volt gyorsulás, hanem a vonat kedettől fénysebességgel távolodott az állomástól.
Csakhogy nem fény lesz belőle, hanem olyan rádióhullám, amelynek a hullámhossza 300000 km - mínusz a fény eredeti hullámhossza, amely attól függ, milyen színű, vagy színárnyalatú volt a fény.
A kérdés alapvetően rossz, mert nem a valós fizikára vonatkozik. Tömeggel rendelkező test nem haladhat fénysebességgel, így a kérdező által sejtetett paradox helyzet sem állhat fenn.
A vonat elvben tetszőlegesen megközelítheti a fénysebességet, és az, hogy a hátrafelé kibocsájtott fénysugár mikor érkezik meg az állomásra, az állomás rendszerében csak attól függ, hogy hol van a vonat akkor, amikor elindul róla a fény. A távolságot a fénysebességgel elosztva megkapjuk a szükséges időt, amennyinek el kell telnie ahhoz, hogy a fény az állomásra érjen.
Ugyanez az időtartam a vonatról nézve jóval kisebb lesz, mivel az állomás-vonat távolság Lorentz-kontrahálódik, így a fénynek innen nézve kisebb távolságot kell megtennie az állomásig ugyanazzal a sebességgel.
Az állomásról nézve a fény vonatból mért utazási idejének rövidségét persze az idődilatációval lehet magyarázni: a nagy sebesség miatt a vonat sajátideje az állomásról nézve lassabban telik.
Ha tőled jobbra is és balra is távolodhat egy-egy test 250000-250000 km/s sebességgel, akkor a te nézőpontodból a két test távolodhat egymástól 500000 km/s-mal. Ezt alapul véve, ha mondjuk a jobbra távolodó lenne az állomás és a balra távolodó a vonat, akkor a te nézőpontodból a vonatról az állomás felé kibocsátott fény elérné-e az állomást, vagy az állomásról a vonat felé bocsátott a vonatot? Erre vajon mi lenne a válasz?
Mert a vonat illetve az állomás nézőpontjából egyik sem haladhat a másikhoz képest fénynél gyorsabban, sőt még el sem érhetik a fénysebességet.
#8: kicsit elmaradtál a tudománytól.
A sebességeket nem lehet így összeadni.
Nézz utána a relativitásnak.
Egy alaptétel: a fény MINDIG fénysebességgel megy.
Tehát bármilyen vonatoztatási :-) rendszerben a fény el fogja érni a vonatot vagy az állomást.
A kérdésben benne volt az, hogy: ”csak képzeljük el”.
Tehát itt most nem érdemes rugózni azon, hogy egy nyugalmi helyzetben tömeggel rendelkező tárgynak fénysebességnél a tömege végtelen lenne, ezért nem érheti el a fénysebességet.
Ettől most vonatkozzunk el.
Az állomáson maradt utas soha nem kaphatná meg a fényjelzést a vonatról, ha a vonat fénysebességgel távolodna.
Ha pedig a vonat távolodása csak megközelíti a fénysebességet, a fényjelzés annál később érkezik az állomásra, minél közelebb van a vonat sebessége a fénysebességhez.
Ha viszont a vonat közeledne az állmás felé (képzeletbeli) fénysebességgel, akkor a vonat elejéről küldött fényjelzés nem érne az állomásra hamarább, mint a vonat eleje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!