Ugyanannyi radiánt kapnánk a teljes körre, ha kizoomolnánk a világűrbe, meg akkor is ha bezoomolnánk az atommagba?

A kör az kör. Egy matematikai fogalom, úgy mint a fok, újfok, radián, amik mértékegységek. Teljesen mindegy mekkora térrészre vetíted ki, nem fog változni.

A szögnél lehetnek eltérések, az egyikkel mérni tudsz, a másikkal fát összefogatni.

1./ A tagekben szerepel, hogy Euklideszi térben gondolod a kérdést. Az Euklideszi tér kiterjesztése végtelen átmérőjű körökre minimum "problémás" (ld. nem Euklideszi geometriák). Ha értenéd legalább egy minimális szinten (bár a másik kérdésben már leírtad, hogy mennyi az IQ-d) a geometriát értenéd a saját kérdésedet is. /Erre még visszatérek részletesen az 5. bekezdésben/.

2./ A kör egy geometriai fogalom. A kör viselkedése nem függ az átmérőjétől.

3./ A kör egy geometriai fogalom. Teljesen mindegy, hogy milyen sebességgel megy rajta körbe egy test attól a kör kör marad. Ezért nevezzük körnek. Az vizsgálható, hogy mi annak a feltétele, hogy relativisztikus sebességgel lehessen körpályán haladni, de ez nem a kör tulajdonságaitól függ (azért nevezhetjük körpályának mert azon halad a test) hanem egy egészen más kérdés. A kör akkor is kör ha nem mozog rajta semmi, és akkor is kör ha rajta bármi mozog. A kör továbbra is geometriai fogalom, a sebesség fizikai. A kettőnek köze nincs egymáshoz. Egyébként pontosan a körpályán mozgás lesz az ahol el kell "hagyni" a Newtoni inercia rendszereket (mert van egy centripetális gyorsulás, tehát egy körpályán mozgó test mindig gyorsul, de ez független a kör geometriai tulajdonságaitól. Egy körpályán mozgó testhez a klasszikus newtoni mechanikában nem is lehet inercia rendszert "illeszteni". De ez megint nem a geometriai definicióhoz tartozik, meg független a radiántól ez a körpályán mozgó test viselkedésének vizsgálata). Ebből is látszik, hogy kevered a dolgokat, kevered a matematikát és a fizikát az egyik terület definiálja, hogy "ez a kör" a másik meg vizsgálja, hogy mi van ha valami körpályán mozog. De ezt 0,5-ös IQ-val irtó nehéz felfogni ezt elismerjük mindannyian.

4./ A kör attól kör, hogy van egy középpontja, van egy sugara. És azt is tudjuk, hogy a kör sugara és a kör kerülete hogyan viszonyul egymáshoz. Euklideszi térben ez könnyű, véges sugarú körök esetén. Egy végtelen sugarú kör esetén is igaz lesz ez, de abba most ne menjünk bele, mert ez átvezet a nem euklideszi geometriákba (tudom most megint adok neked egy lehetőséget a következő idióta kérdésed feltételéhez, hogy hogyan viselkedik egy végtelen átmérőjű kör.).

5./ Nagyon megkérlek, hogy mielőtt kiírsz egy ehhez hasonlóan brutálisan ostoba kérdést legalább a triviális helyeken olvass utána (triviális hely: általános iskola 1-8 osztály matemetika tankönyvek, 9-12 gimnáziumi matematika tankönyvek, wikipedia /magyar és angol/). Tudom, hogy ez 0,5-ös IQ-val szinte reménytelen, de próbáld meg legalább 1x. És ha leírtad a kérdést egy napot várj a kiposztolásával, hátha közben valami isteni csoda folytán megvilágosodsz.

#6

ne erölködj, nem hatnak rá az ésszerü érvek. Az a hobbija, hogy összefantáziál mindenfélét az éppen olvasott dologról, és kiírja ide.

Kb azt is kérdezhetné, hogy ha apa és anya együtt voltak, és a gólya hozza a gyerekeket akkor hogy került a zigóta oda ahonnan a gólya hozza? Szereti ezt tudományos köntösbe bújtatni, de nem tudja, hogy a kérdést elolvasva diskurálhatnak olyan emberek erröl, akiknek lila gözük sincs a témáról, de ha valaki konyít hozzá tudja, hogy mindenre van válasz.

Van aki így éli ki magát, és ezt tartja kreatív gondolkodásnak. Ahhoz nem tud eleget, és nem is érti annyira a témákat, hogy zseniként új dolgot találjon ki.

Szerintem a kérdező erre céloz:

"1909-ben Paul Ehrenfest eredetileg egy ideális merev hengerről értekezett, mely a tengelye körül forog tengelyszimmetrikusan. A lemez sugara, R, mindig merőleges a mozgásra, és így egyenlő az R0 értékkel stacionárius állapotban. A kerülete azonban (2πR) Lorentz-rövidülést (hosszkontrakciót) „szenved” a paradoxon szerint, és kisebb érték lesz, mint nyugalmi állapotban, általában γ tényezővel (Lorentz-tényező)."

Tekintsünk egy R sugarú lemezt, mely állandó ω szögsebességgel forog. A vonatkoztatási rendszerünk legyen fixen a lemez középpontja. Ekkor a relatív sebesség a kerület bármely pontján ωR. Így a kerület hosszkontrakciót fog szenvedni Lorentz után [..] De mivel a sugár merőleges a mozgás irányára, a sugárra nem lép fel relativisztikus rövidülés..." (A kerület/átmérő így látszólag nem π-re jön ki.)

"A paradoxon feloldását már 1937-ben megértették, azonban azóta is több szerző különböző egymásnak ellentétes koncepciót állít fel a paradoxon megoldására"

[link]