Mit esznek a növények?

A fotoszintézis nagyon leegyszerűsített egyenlete:

6CO2 + 6H2O + fényenergia = C6H12O6 (glükóz) + 6O2 + E

Igen, a földből esznek egy keveset. Szénből kell sok nekik, de azt a levegőből veszik.

Ha a földből kifogy a tápanyag, akkor vagy elpusztul a növény, vagy trükközik, mint a húsevő növények.

Az #1 által adott képlet alapján ők igazi fényevők :) Persze, kell hozzá egy kis CO2 meg víz is, ezek kombinációjából állít elő cukrot (cellulózt), amit vázanyagként használ. Ettől lesz kemány a megszáradt fűszál, meg a fa törzse is.

A növényi élet összetevőinek kb. 99%-át 4 elem adja, a szén, az oxigén, a hidrogén és a nitrogén. Ezekből az első hármat a levegőből veszik fel, és, bár a levegő közel háromnegyede nitrogén, azt mégis a földből szerzik be, nitrogénvegyületek formájában. Ezért is műtrágyázzák a termőföldeket, a műtrágyák nagy mennyiségű kötött nitrogént tartalmaznak.

Ezen kívül van még néhány elem, ami szükséges a nüvényeknek, ezeket is a talajból veszik fel. Ha ezek nincsenek a megfelelő mértékben pótolva, akkor a talaj is ki tud merülni, részlegesen vagy teljesen. A részleges kimerülést általában az okozza, ha egy adott területre mindig ugyanazt a növényt ültetik. Ilyenkor az kiszedi a talajból a számára szükséges vegyületeket, a többit meg benne hagyja. Amit kiszed, abból hiány alakul ki a talajban, a többiből meg túltengés. Így hiába lesz rengeteg mindenféle tápanyag a talajban, ha pont az nem ami ennek a növénynek kell, akkor az el fog benne pusztulni.

Erre találták ki a vetésforgót, már jópárszáz évvel ezelőtt. Ha egyszer ezt, egyszer azt, egyszer amazt ültetünk egy adott területre, akkor lassabban, vagy nem fogy ki a tápanyag a talajból, mert mindig más fogy belőle, így van ideje a többinek természetes úton visszapótlódni. Tehát igen, valós probléma az, hogy egy termőterület kimerül, erre figyelni kell növénytermesztésnél.

Kérdező!

A természetes életközösségekben az anyagok jellemzően körforgásokban vezsnek részt. Azaz igaz, hogy a növények felsveszik az ásványi anyagokat a talajból, de elpusztulások után a lebontók lebontják az anyagaikat, és így a felvett anyagok visszakerülnek a talajba.

De például intenzív mezőgazdasági tevékenység során kimerülhet a talaj tápanyagtartalma (hiszen a mezőgazdaságban jellemzően nem jutnak vissza a növények által felvett tápanyagok), ezért van szükség trágyázásra 6 műtrágyázásra és/vagy vetésforgóra.

Ahogy a 2. válaszoló írta, egyes növények, akik tápanyag szegény környezetben élnek, állatokból pótolják a hiányt (de az ő eseükben a talaj jellemzően eleve tápanyaghiányos, például a lápi talajok).

#3

Nem igaz. A ragadozó növények közvetlenül a zsákmányolt rovarokból (vagy egyéb apró állatokból) veszik fel a tápanyagokat.

#4

"Ezekből az első hármat a levegőből veszik fel"

Nem igaz, a szervezetükbe beépített hidrogén és oxigén atomokat is a talajból veszik fel (víz formájában értelemszerűen). A levegőből vehetnek fel elemi oxigént, de ez a sejtlégzéshez kell, nem tápanyagként hasznosítják.

"lyenkor az kiszedi a talajból a számára szükséges vegyületeket, a többit meg benne hagyja. Amit kiszed, abból hiány alakul ki a talajban, a többiből meg túltengés."

Ez így nem túl pontos. A növényeknek nagyjából ugyanazokra a tápanyagokra van szükségük, persze nem feltételnül ugyanolyan mértékben. Tehát jellemzően ha mezőgazdasági termelést folytatnak egy területen, akkor egyik tápanyagból sem lesz több, mindegyiknek csökkenni fog a mennyisége.

A vetésforgó során az egyik fázis mindig valamilyen pillangós virágú növény ültetése. Ezek ugyanis speciálisak abból a szempontból, hogy szimbiózisban élnek nitogénkötő baktériumokkal (Rhizobium fajok). Ezek jelenléte tényleg növeli a talaj nitrogéntartalmát, de nem azért, mert a növények ne lenne nitrogéntartalmú tápanyagokra szüksége, hanem azért, mert annyi nitrogént kötnek meg, hogy felesleg képződik, a talajba is jut belőle.