Ki tudom találni az univerzum legnagyobb sebességét?

Kedves #20!

Elküldted nekem a #15-ös válaszodban, nagyon szépen azt, hogy mit jelent az, amikor egy tenzor kiszámolására nem használsz mást, mint magát a fény sebességet. Te magad írtad le. c= egy per gyök (mű*epszilon) . Mivel a mű az egy tenzor, c helyére behelyettesíthetsz egy akármilyen más számot, és így az epszilon, és maga a mű is, ettől el fog térni.

Hogy ha megszorzol egy tenzorral valamit, az olyasmi, mintha én azt mondanám neked, hogy szorozz meg minden egyes értéket egy bizonyos számmal, mert akkor fognak passzolni egymáshoz. Pont ez benne a trükk, mert ez a valamilyen szám nem feltétlenül kell a fény sebességén alapuljon. c = egy per gyök(mű*epszilon) felírható egy tetszőleges számmal is, nem csak a c-vel. Azért írják fel a c-vel, mert azt tekintjük a legnagyobb sebességnek.

Lehet olyan tulajdonságunk akkor, amikor a fény sebessége egy akármilyen szám lehet. Épp ezért fontos ez a kérdés.

Azért nem mást mondok sebesség helyett, mert erről szól a kérdés.

# 24

Köszönöm szépen a válaszodat!

Köszönöm szépen a helyes meghatározását a fénysebesség szerepének a Lorentz-transzformációval szemben.

Azt hiszem már értem mi folyik itt.

Tehát van ez a wiki oldal a Lorentz-transzformációról:

[link]

Ezen a wiki oldalon le van vezetve a transzformáció a következő képpen:

Adott két inercia rendszer:

K(x) -> x - c * t = 0

, és

K vessző(x) -> x vessző - c vessző * t vessző = 0

A Lorentz-transzformáció azon a feltevésen, vagy pontos megfigyelésen alapszik, hogy c = c vessző.

Ezt egy kísérletben figyeltük meg, amelyben egy fénysugarat ,,saját magával" interferálunk. Ebben a kísérletben, a fénysugár interferometriája nem változik, annak ellenére, hogy a Föld forog, és például még mozgathatjuk is közben az interferométert. Ilyen interferométerrel észlelünk gravitációs hullámokat is.

Az interferencia nem-megváltozása azt bizonyítja, hogy a fény sebessége minden inercia rendszerben ugyan akkora, és nem pedig azt, hogy a fénynek nincs is sebessége.

Kérdés: Miért?

Bővebben: Már több kísérlettel is hántorgattuk a fény sebességét, mégis ilyen entanglementekkel, meg egyéb kitalálmányokkal magyarázták azokat a jelenségeket, ahelyett hogy logikusan következtettek volna arra, hogy a fénynek nincs sebessége.

Ez miért van? Miért fontos, hogy a fénynek legyen sebessége?

Kedves 26 ! Köszönöm szépen a válaszodat!

Egy részt a fénysebességet a legnagyobb információáramlás sebességének is szokás nevezni, könnyen lehet hogy csak érzékelési sebesség, és nem pedig tényleges energiacsomagok sebessége. Egyetlen inferometrikus kísérlettel meg lehet cáfolni megannyi mérést. Már jóval Einstein előtt leírták a Rák köd létrejöttét, és morajlásról számoltak be annak ellenére, hogy még a puskaport sem ismerték. Észleltünk gravitációs hullámokat kísérő jelenséget az égen, és még is nem a fénynek nincs sebessége, hanem a térgörbületének van.

Ha kedvem támad nyomni egy lol meccset, és én a wifimmel játszom, nem pedig kábellel, akkor már észlelhető a pingidő hosszabbodása, a kis távolság ellenére is. Nem igazán lehet tudni mi folyik pontosan a világűrben, ami miatt később ér a Marsra a jel. Én azért kiváncsi lennék, hogy kell-e a jelet folyamatosan ismételni, amíg ,,oda nem ér".

- Az megvan hogy mit jelent a tenzor?

- Az meg van hogy minden ,,tömeggel rendelkező" test kölcsönösen vonzza egymást a gravitáció által? Az más kérdés hogy mennyire elhanyagolhatóan tűnik egyirányúnak a vonzalom.

Einstein relativitás elméletével nagyon sok csillagászati jelenséget meg lehet magyarázni, de nagyon sokat nem. És ami a legrosszabb hogy azokra a jelenségekre, amelyekre nem, többnyire más, ugyan csak matematikával leírható magyarázatok, és elméletek vannak.

Kedves 26 !

Apropóznám a c = 1 -et.

Tegyük fel hogy én egy erős lézerrel rávilágítok a Holdra, egyetlen csuklómozdulattal a fény pont átlépheti a fénysebességet, annak ellenére, hogy az 3 dimenzióban (és az időében) korlát. Ez nyilván csak egy 2 dimenziós vetülete a lézersugaramnak, csak hogy:

Mivel egységnek vettük a c-t, ezért c az n-ediken is 1. Ha egy olyan háromnál több dimenziós térből vetítenék rá egy 3 dimenziós térre a különleges extradimenziós képzeletbeli fénysugarunkat, amiben ugyan ez a c a fénysebesség korlát, akkor a háromdimenziós vetület sebessége a több dimenziós csuklómozgatás által meghaladhatja a fénysebesség korlátját. Ilyen módon ellentmondásosak az általános relativitás elmélet egyes összefüggései. Ha tévedünk, és c nem egyenlő 1-el, akkor nem ellentmondásosak, és arról tudnánk, hogy mit jelentene.

Kedves 26 !

Apropóznám a térgörbület sebességét.

A tér nem görbül, nem véletlenül nem kell 4, vagy több dimenzió például egy féregjárat létezéséhez, és matematikai bizonyításához. A tömeggel rendelkező testek viselkedését lehet a tér görbeségével modellezni. Tehát amikor gravitációs hullámokról beszélünk, amelyek a fény sebességével ,,terjednek" , akkor nem is tudjuk miről beszélünk. A tér görbeségével leírható a tömeggel rendelkező testek viselkedése, de ez nem azt jelenti, hogy tényleg a tér görbülne meg. Főleg nem azt jelenti, hogy még terjedő hullámai is vannak.

Kedves 26 !

Apropóznám a modellezést.

Például egy olyan mennyiséggel szeretnék számolni, amely két fajta előjelet vehet fel n index változásával. Mondjuk ezt az értéket megszorozhatnám (-1)^n -el és ez minden második értéket pozitív előjelűvé, minden páratlanadikat pedig negatív előjelűvé tenne. Az hogy ez az érték felvehet pozitív és negatív előjelet, nem azt jelenti hogy tényleg felveszi, hanem azt hogy az az érték változás, amit tapasztalunk rajta, az 1 dimenziós térben változhat, és ez az (úgymondom) szórás szükséges más számítások elvégzéséhez. Ha én a (-1)^n helyett egy olyan más dologgal szoroznám meg az értéket, ami nem 1 dimenzión szórja azt, azt simán megtehetem. Ez a (-1)^n az csak egy eszköz arra, hogy valamit két pólusúként mutassunk be, annak ellenére, hogy akárhány pólusúként is bemutathatnánk, ami nem valós.

Például még az egyik válaszoló is megemlítette, hogy akármilyen számmal behelyettesíthetem például a fény sebességet, csak épp hülyeség. A térgörbítése a tömeggel rendelkező testeknek csak modellezés. Arra szolgál, hogy egységesíteni tudjunk vele számításokat, nem pedig létező dologról van szó.