A Földön többször is kialakulhatott az élet?

Több tömeges kihalási hullámot is ismernek a kutatók, és minden kihalási hullám után módosult a fejlődés iránya, új fajok lettek az uralkodók.

Volt olyan kihalási hullám, amikor már nagyon közel volt a teljes megsemmisülése az életnek, de a kutatások szerint az nem következett be, volt az evolúciónak miből tovább építeni.

Egy teljes kihalás után az sem biztos, hogy újra ki tudna alakulni az élet a semmiből, arra ugyanis mái napig nincs elfogadott, bizonyított magyarázat, hogyan is jött létre az első élő sejt. Elméletek vannak, és azok cáfolatai is - nincs bizonyíték.

Ezen már én is gondolkodtam, de szerintem (bár nem vagyok tudós), a mai körülmények között nem tud újra kialakulni az élet. Ennek egyik oka a légkör összetétele, ezen belül is magas oxigéntartalma. Az oxigén erős oxidálószer, a tudósok szerint, amikor az egysejtűek elkezdték termelni, akkor majdnem teljesen kiirtották a földi életet. Szóval én ezért nem hiszem, hogy a cianobaktériumok megjelenése után újra kialakult volna az élet.

A cianobaktériumok megjelenése előtt, pedig lehet hogy a biogenezis többször lezajlott, csak kihaltak ezek a lények, összeolvadtak másokkal, vagy egyszerűen olyan nehéz az élet kialakulása, hogy egyetlen lény (LUCA) tudott csak fennmaradni, és továbbadni génjeit.

Viszont az az igazság, hogy még a tudósok sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hogyan alakulhatott ki az élet.

A legegyszerübb magyarázat, hogy a későbbi időkben már mások voltak a feltételek, és azok már nem voltak alkalmasak arra, hogy az élet valahogy felfoghatatlan módon meginduljon. 4 milliárd évvel ezelőtt a bolygó egy tombóló pokol volt, kb akkoriban ütközhetett a Tea kisbolygóval, amiból a Hold keletkezett. Vulkán kitörések minden sarkon :), minden percben. A kéreg egy része még olvadt állapotban volt, és ami már szilárd volt, az is több száz fokos. A vizek forrás közeli állapotban voltak, vagy forrtak. A Hold napi négyszer kerülte meg a földet, és mivel negyed ilyen távolságban volt naponta sokszor, több száz méter magaságu apály dagályt okozott. A vizek több száz kilométereket hatoltak be a szárazföldekre aztán vissza. Szóval valószinűleg ez az iszonyú őskáosz, keverés kavarás kellett az élet kialakulásához. Később már kevesebb vulkán volt, a kéreg kihült, a hold távolabb és lassabban keringet, tehát a korai állapotokhoz képest "idilli" nyugalom lett a földön.

Talán az a fura hogy abban pár száz millió évnyi őskáoszban nem alakultak ki egymástól független és alapjaikban eltérő életfajták.

#6#

A kutatók szerint a Föld vízkészletének jelentős része az űrből érkezett, meteorokba fagyva.

Több millió éves folyamat volt, de a bolygó felszínén csak azt követően tudott megmaradni a víz, miután az lehűlt, létrejött a szilárd kéreg.

Az őskáosz idején még ne voltak jelentős felszíni vizek, ami volt, az gőz formában volt jelen, az ár-apály jelenség az olvadt kőzetet mozgatta.

Valószínű, hogy amikor az élet kialakult, akkor többféle változatban is létezett.

Amíg az élőlények négyzetesen szaporodtak, addig egy adott arány alakult ki közöttük.

Azonban ahogy elkezdtek exponenciálisan szaporodni, ezzel járt, hogy a legszaporább az utolsó darabig kiszorította a többit MINDEN közös élettérből.

Tehát, ha egyáltalán létezik még valahol más típusú élet, az - mivel GARANTÁLTAN nem olyan szapora, mint a mostani - kizárólag olyan helyen lehet, ahol a mostani élet SEMMIFÉLE formában nem fordul elő.

Márpedig ismerünk életet több km-rel a földfelszín alatt is, és ez is a rokonunk, szóval még itt sem lehet másféle élet.

Azért vegyük figyelembe, az életformák nem kényükre kedvükre alakulgatnak, hanem a természet törvényei szerint. És nincs többféle törvény erre a célra.

Adott körülmények alkalmasak erre, a földön, amikor ezek létrejöttek, az élet (azaz a megfelelő szerves vegyületek) létrejöttek. A többi pedig fejlődés.

Ha egy ponton (teljesen) kiveszett volna az élet, akkor kellett egy másik kor, amelyben a tulajdonságok alkalmasak új élet kialakulására. Egy fejlődő földön ez valószínűtlen, bár nem lehetetlen. Ugyanakkor a korábbi élet nyomai nem tűnhetnek el, tehát a mai technológiával már megtalálták volna. De nem találtak erre utaló jeleket.

Kitalálni mindig lehet bármit, de az új elképzelést akkor érdemes vizsgálni, ha mellé teszünk bizonyítékokat legalább a létezésére. Ezért csak úgy előkerülő ötletet a kitalálóján kívül senki sem fog vizsgálni, amig az nem megalapozott. Mégpedig azért nem, mert arra senkinek sincs se ideje, se pénze, se indíttatása (azaz oka).

Azt én sem értem, mit akar jelenteni az, hogy amikor az élet kialakult, több féle formában létezett.

Nagyon sok formája nem igazán lehet, van a szén alapú, és lehetne szilícium alapú az élőlények építőanyaga.

Amennyiben elfogadjuk, hogy az élet keletkezése természetes módon zajlott, úgy a kezdeti fázisban nehéz elképzelni a sokszínűséget, ami nem azt jelenti, hogy egyetlen mikroorganizmusból fejlődött ki a az évmilliókkal későbbi, sokszínű élővilág.

Tételezzük fel, hogy a kezdet kezdetén voltak szilícium alapú életformák. Azzal kettőnél tartunk a többféleség tekintetében - mi lehetett a harmadik létforma?