Ha a Föld tényleg olyan gyorsan forog, mint ahogy állítják, akkor hogyhogy ebből semmit nem érzünk?

A gyorsulás az, amit érzel, illetve az áramló közeg által kifejtett nyomás(szél) vagy, ha te mozogsz a közegben(bicikli), akkor a közegellenállást(légellenállás).

Előbbi lényegében nincs, állanadónak tekinthető a forgás sebessége, utóbbi meg azért nincs, mert a légköz együtt forog a felszínnel.

Van olyan vonat, 200-zal megy az alagútban és semmit sem érzel. Fogalmad sincs, hogy álltok vagy haladtok, mert ugye az állandó sebességet nem lehet érezni, tehát csak onnan tudhatnád hogy mész, hogy kinézel az ablakon. Csakhogy az alagútban nincs mit nézni.

Persze mondjuk a laptik többsége csóró ahhoz, hogy vegyen egy jegyet mondjuk a Gotthard alagútra, és/vagy túl hülye ahhoz, hogy levonja a következtetést az ott tapasztaltakból.

Amit valójában haladáskor érzel:

- Közegellenállás (de a Föld ugye nem közegben halad úgyhogy az nincs).

- Rázkodás az út egyenetlenségein (az sincs).

- Gyorsítás, fékezés, kanyargás. (Az sincs.).

A magabiztosságod valóban lenyűgöző kérdező! Te tényleg elhitted, hogy ezzel most olyan dologra világítasz rá, amivel megkérdőjelezheted a tudomány hitlességét?

A tudomány nem valami féle úri hóbort, vagy egy érdekes szórakozási forma, hanem a világ megismerésnek metódusa. A tudomány segítségével értjük meg a valóságot! Mit gondolsz miért tud az ember repülőt vagy számítógépet építeni? Semmilyen fizikai ismeret nem kellett a megalkotásukhoz?

Amikor a száguldó buszon állasz, akkor is nyugalomban vagy a buszhoz képest (Akár milyen gyorsan is halad a busz), mert felvett egy állandó sebességet. De amint befékez a jármű, előre repülsz. Ez a lendületmegmaradás törvénye. Így működik a valóság, amit a tudomány képes leírni. Ha hírtelen megállna a Föld forgása, akkor mi is elrepülnénk. Pont, mint a busz esetében.

#5 - 6:👍👍👍😂

A kerdezőé már régebben megállhatott...😁

A sebesség a newtoni fizika alapján is relatív mennyiség. A sebesség megőrzéséhez nem kell erő, illetve a sebesség önmagában nem okoz erőhatást. Pl. egy utasszállító repülőgép simán megy 800 km/h-val. De nem nagyon érzékeled a sebességet, simán felállsz, hátrasétálsz a gép végébe, meg vissza. Miért nem érzed? Nincs rád ható erő, te is, a repülő is, a repülőn minden – beleértve a levegőt is – ugyanazzal a változatlan sebességgel halad. Persze kisebb sebességnél is így van ez, ha nem utaztál repülőgépen, akkor azért bizonyára megtapasztaltad egy egyenes pályán egyenletes 100 km/h sebességgel haladó vonaton is, mikor csukott ajtajú és ablakú fülkében ülsz. A gyorsulás, lassulás az más, azt már megérzed, de az egyenletes haladást nem.

Az, amit az ember érez, az az erő. A szelet azért érzed, mert te állsz, a levegő meg mozog *hozzád* képest, a levegő molekulái neked ütközve erővel hatnak rád. Csakhogy a szél is csak pár km/h-val mozog hozzád képest, miközben a Föld forgásából fakadóan – itt Magyarországon – több, mint 1000 km/h sebességgel haladsz. És miért nem érzed ezt szélcsendes napon, vagy a szobádban? Mert minden más is ugyanezzel a sebességgel halad veled együtt.

Amit még érezhetnél az a centrifugális erő, ami egy sugárirányban kifelé ható erő. Viszont ennek a mértéke nem túl nagy, ha az egyenlítőre számoljuk – ahol ez az erő a legnagyobb– egy 80 kg-os embernél ennyi:

F = mω²r = 80 kg * (2π/(24*60*60) 1/s)² * 6371000 m = 2,7 N

Ezzel ellentétes irány a gravitációs vonzóerő, aminek a nagysága:

F = m*g = 80 kg * 9,81 m/s² = 784.8 N

Egyrészt tehát ez a centrifugális erő a Föld forgása esetén akkora, amitől egy 80 kg-os ember 27 dkg-mal érzi magát könnyebnek. Az ember ezt nem veszi észre, ennél a ruhád is nehezebb, és annak a súlyát sem igazán érzed „hű, de nehéz ez a pulóver” jelleggel.

Másrészt már csak azért sem éreznénk ezt az erőt, mert fogantatásunktól fogva konstans módon ez az erő hat ránk, még ha ez a centrifugális erő a gravitációs erővel azonos nagyságrendű is lenne, akkor is ezt szoktuk volna meg.

Sakk-matt tudatlanság. (Pedig ez azért tényleg nem atomfizika, hanem a fizika alapja, általános iskolai tananyag.)