Szerintetek a parazita baktériumoknak valóban olyan szerepe van, mint ahogy azt a gyógyszeripar állítja?

sok kórokozónak nagyon variábilis a genetikája

a nálunk lévő influenza elleni oltásban is több várhatóan dominánsabb vírustörzs ellen alkalmazzák, nem jó az összes ellen.

Minden évben új mixet csinálnak.

Az immunitás is változó, hogy milyen ideig tart, van ami életre szóló van, ami egy év...

Deci számra kéne az oltást pumpálni évente, de a hülyeség ellen így sincs orvosság.

> Tehát a baktériumok szaporodásához szükséges alapfeltételek egy jó része lecsökkent. De a vakciák is hatottak? Vagy csak nehezebben tudtak az emberek megbetegedni? […] Lehet hogy nem annyira hatásosak az oltások, mint ahogy azt mondják?

Nem baj, ha megpróbáljuk megkülönböztetni az ok-okozati összefüggést az egyidejűségtől. Igen, lehetne ez is. De nézni kell a léptéket. Az életszínvonal, a megfelelő táplálkozás, higiéniás viszonyok szépen lassan változtak. Az oltások bevezetésével meg az egyes betegségek megjelenése ehhez képest drasztikusan leesett, kvázi néhány betegség teljesen el is tűnt pusztán néhány év leforgása alatt. Érdemes megnézni ezen az oldalon csak a grafikonokat: [link]

Elég beszédes. Ráadásul az egyes védőoltásokat más-más időpontban vezették be – az egyiket 1925 körül, a másikat 1960-ban, a harmadikat a 90-es években –, így ezt már aligha lehet a táplálkozásra, életmódra, higiéniára fogni.

Abban igazad van, hogy a megfelelő higiéniának hatalmas szerepe van a járványok visszaszorításában, de abban nem, hogy ez önmagában kiválthatja a védőoltásokat. Erre elég szemléletes példák vannak, például nyugati országokban sok helyen felütötte a fejét az oltásellenesség divatja, ennek megfelelően meg is jeletek a korábban gyakorlatilag eltűnt járványok. Az alábbi három cikkben főleg ezt a témát járják körül:

[link]

[link]

[link]

De elég közismert példa (tudom, nem baktérium) a fekete himlő esete is, amit vakcinák segítségével sikerült kiirtani (néhány labor kivételével jelenlegi tudásunk szerint teljesen) a világból. A vakcinák működési elve pedig megegyezik a baktériumoknál is.

"A különböző baktériumellenes készítmények a világháború után jelentek meg európában és az egyesült államokban."

Az antibiotikumok valóban (szinte) csak a baktériumok ellen hatnak, és valóban ekkor terjedtek el, azonban a későbbiekben te következetesen védőoltásokról beszélsz. Ezek viszont sokkal korábban (19. század) megjelentek. Szóval pontosan melyikről is akarsz beszélni?

#5

"Összekeverted a vírust a baktériummal. A kérdés a baktériumokra vonatkozik."

A 2. hozzászólásodban a bárányhimlőt hozod fel példának, amit szintén vírus okoz. Mellesleg, bár általában nem okoz maradandó elváltozást időnként lehetnek súlyos szövődményei (különösen a magzatra lehet veszélyes). Az viszont tényleg elég valószínű, hogy a gyengébb immunrendszer miatt gyakoribbak télen a járványok.

"Miért van az hogy a világ szegény országaiban ahol nap mint nap halnak meg olyab betegségekben amikben európában már évek óta szinte lehetetlen. Nem hiszem hogy ha csak egy oltáson múlna nem oltanák be a tömegesen mély szegénységben élőket. "

Egy oltás ára (egy típusú betegség ellen) nagyjából 1000-10.000 forint között van. A világban kábé 4-5 milliárd ember él mélyszegéységben. Átlagban nagyjából 3-10 betegség ellen kellene védőoltást biztosítani (területenként változó). Vagyis alaphangon is kb. 100 billió forintba kerülne az, hogy mindenkit védőoltsanak (Ez Magyarország teljes államadósságának a kb. 5x-öse) . És akkor még nem juttattuk el hozzájuk a védőoltásokat, Nem költöttünk pótoltásokra, nem képeztünk ki annyi ápolót, orvost, ami ehhez szükséges, azoknak nem finanszíroztuk az oltogatási munkáját, satöbbi-satöbbi. Ezt mind összeszámolva olyan magasra rúgnának egy ilyen projekt költségei, hogy ez egyelőre "nem éri meg", valószínűleg egy emberöltő alatt sem hozná vissza az árát. És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy micsoda újabb népességrobbanást okozna ez azokon a területeken, ahol jelenleg is az van, de 10 gyerek közül csak 5 éli meg a felnőttkort, mert a többit elviszi valamelyik kórság. Ha még az az 5 is életben maradna, akkor lehet, hogy némely területeken újra divatba jönne a kannibalizmus, mert mást már tényleg nem tudnának enni.