Valaki elmagyagarázná ezt az integrálási tételt?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Ez nem egy tétel, hanem egy egyszerű összefüggés (legalábbis én nem ismerem néven).
Én nem ismerem ezt a könyvet, de elég hülye jelölést használ. Miért kell új betűt bevezetni a két külön időpillanatra? 3 betvet elpazarolni ugyanannak a jelölésére már elég lenne, hogy soha többet ne nyissam ki ezt a könyvet.
Mellesleg arról van szó, hogy van egy koordináta, amivel jellemezzük a test aktuális pozícióját. Mivel nincs semmilyen kiegészítés, akár 1D mozgást is feltehetünk a """"z"""" tengely mentén (ezt mégis mikor jelölik így?!).
Az első kijelentés, hogy a megtett út az (a,b) időintervallumon nyilván a függvény két időpillanatának (a,b) behelyettesítési értékének különbsége, vagyis
z(a,b)=z(b)-z(a) .
A második kijelentés, magától értetődik: ha egy kifejezés "b" paramétertől nem függ, akkor a deriváltja nulla, szóval csak az első tag marad meg a jobb oldalból. Egyébként ez nem parciális deriválás lenne? Ebben nem vagyok biztos, ha tévedek, akkor egy hozzáértő kérem jelezze.
A harmadik és negyedik kijelentés azonosítja a sebességet (triviális) és összeköti a második kijelentéssel.
Az ötödik képletnél (9.1) előjön, hogy
int_a^b v(t) dt = z(a,b)
vagyis az előző két formula integrálalakja. Ha most deriváljuk, amit felírtam "b" szerint, akkor a negyedik kijelentés értelmében a jobb oldal v(b) lesz, a bal oldalon pedig meghagyjuk a differenciált.
Remélem tudtam segíteni!
Köszönöm!
A jelölések nekem se tetszenek.
Keresgéltem, ezt Leibniz tételnek hívják:
A Proof fül alatt az Alternative derivation-nél.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem hívják Leibniz tételnek, és a linked sem támasztja alá.
Az integrálfüggvény deriváltja az eredeti függvény. Ez a Newton-Leibniz tétel, vagy az integrálszámítás alaptételének egy alakja. (
"N-L => ez": lederiválod a Newton-Leibnizet b szerint, és ezt kapod.
"N-L <= ez": ha mondjuk tudod hogy az antideriváltak csak egy konstansban különböznek, akkor veszed mindkét oldal antideriváltját, b=a-t helyettesítesz, és látod hogy a konstans -F(a).
)
( Az ilyen típusú tételeknél gyakran számít hogy milyen függvényosztályra van kimondva a tétel, mondjuk én "bármely függvény" helyett csak folytonosakra mondom ki. )
SZVSZ ezen az alakon kár sokat rugózni, ebben a formában nem tétel a szakirodalomban. Talán lemmaként lesz felhasználva a következő oldalon, vagy nem tudom mit akar a könyved.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!