Hogyan mérik meg a nagyon hosszú felezési idővel rendelkező radioaktív anyagok felezési idejét?
válasza:
válasza:#1 amíg nincs kísérleti bizonyíték, addig csak feltételezésről beszélhetünk.
a tellúr-128 felezési idejét nem közvetlen méréssel állapították meg, hanem jól ismert korú kőzetmintákban a bomlástermék arányából.
válasza:#4 ezeknek a tellúr-128-hoz képest három-négy nagyságrenddel kisebb a felezési ideje. több száz kg anyag esetén már összejön átlagosan óránként egy bomlás, amit csúcsminőségű méréstechnikával, rendkívül jól leárnyékolt, mélyen a föld alá helyezett berendezésekben már ki tudnak mérni közvetlenül (ezeket egyébként nem pusztán a felezési idő kiméréséhez építették, hanem mert a nagyon hosszú felezési időkhöz kapcsolódó jelenségeknek rengeteg különleges részecskefizikai vonatkozása van)
de egyébként ahhoz, hogy egy kőzetben jelen legyen egy elem, nem kell okvetlen vegyületeket képeznie.
A Xenon-124-hez írja ezt a Wiki:
"Xenon-124 is an isotope of xenon that undergoes double electron capture to tellurium-124 with a very long half life of 1.8×1022 years, more than 12 orders of magnitude longer than the age of the universe ((13.799±0.021)×109 years). Such decays have been observed in the XENON1T detector in 2019, and are the rarest processes ever directly observed.[10] (Even slower decays of other nuclei have been measured, but by detecting decay products that have accumulated over billions of years rather than observing them directly.[11])"
Szóval nemhogy óránként, de ahogy értelmezem nagyon max egyszer-kétszer figyelték meg. De igen kőzetekben előfordulhatnak gázok is, csak gondolom ott már nehezebb összehasonlítani a leányizotópokkal.
Azt sem tudom, hogy miből feltételezték, hogy egyáltalán radioaktív mondjuk a Xenon-124 mikor csak mostanában detektálták a bomlását.
válasza:"Szóval nemhogy óránként, de ahogy értelmezem nagyon max egyszer-kétszer figyelték meg."
az óránkénti átlagos értéket nagyjából becsültem a felezési időből - a berendezésben használt anyagmennyiségnek átlagosan ennyi bomlást kéne eredményeznie. hogy a detektor ebből mennyit észlel, az egy másik kérdés.
de közben utánanéztem, mire hivatkozik a wikipedia. végső soron az információ forrása egy 2019-ben publikált Nature-cikk, egy 2017 február 2-tól 2018 február 8-áig zajlott mérés eredményeivel. ez alatt az időtartam alatt 126 ± 29 bomlást detektáltak. (azért az a mérési hibából is látszik, hogy nagyon a technológia határán volt a kísérlet...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!