A DNS mennyi példányban van meg az emberben?

Így van: minden sejtmagvas sejtünkben megvan a teljes DNS-ünk.

Ugyanakkor egy sektben nem egy DNS molekula van, mivel a DNS-ünk több darabból áll (kicsit leegyszerűsítve ezek a kromoszómák).

A gének a DNS fehérjét (tágabb értelemben a DNS-t) kódoló szakaszai. Tehát a nagyon hosszú kettős spirál egy-egy darabaja egy gén.

Például ez egy plazmid (baktériumokra jellemző, kis méretű, gyűrű alakú DNS) térképe. A piros kör a DNS kettős hélixet jelzi. A fekete nyilak közül az "amp" és a "tet" két atnibiotikum rezisztenciagén. (Az "ori" pedig a replikációs origo, innen indul ki a DNS másolása.) Körben a számok a pozíciót jelzik bázispárban megadva. (A külső kék jelölések pedig specifikus hasítóhelyek.)

[link]

A kettős spirál között nincsenek rácsok, a DNS nem egy megtekeredett látra. Az ilyen rajz amit látni lehet, tehát az ilyen elterjedt DNS rajz, az csak annyira hasonlít a valódi DNS-re, mint egy pálcikaember egy valódi emberre. (Ugye a valódi ember törzse sem ugyanolyan vastag mint a karja...)

A DNS atomjai valójában kis buborékok, és az egész DNS valójában teljesen kitülti a teret (mint az alábbi képen a baloldali rész), és arról készül az egyszerűsített, "pálcikaember" rajz, mint a jobboldali rész.

[link]

A bázisok azok maguk a gének. Legjobban talán úgy tudod elképzelni, hogy elképzelsz egy vonatot. Miből áll egy vonat? Vonatkocsikból. Maga a vonat az a vonatkocsik sora, tehát nincs olyan, hogy van a vonat, meg vannak a kocsik külön. A vonat nem a kocsik között vagy alatt vagy fölött van, a vonat az maga a sok összekapcsolt kocsi. A DNS pedig maga a sok összekapcsolt A, T, G és C.

Most képzeld el, hogy az egyik kémszolgálat úgy akar üzenni a kémjeinek, hogy kiküld egy vonatot. És előre megbeszélnek egy jelrendszert, hogy például két marhavagon és egy szenesvagon ("MMS") ezt jelenti, de mondjuk egy szenesvagon, egy fás vagon meg egy olajszállító ("SFO") vagon azt jelenti. Tegyük fel hogy a vonatunkat csak ez a négyfajta vagon alkotja (szén, marha, fa és olaj azaz S M F O), Így aztán ki lehet küldeni egy igen hosszú üzenetet is, csak kell egy jó hosszú vonatot építeni. Pl: SMSSSFFOOMSOOOMFMOO.

Na ez pont ugyanaz a logika, mint a DNS. Ott is a gének valójában ATGC-ből vannak, mint a DNS azon részei, amik nem gének.

De akkor mégis honnan tudja a sejt, hogy a DNS melyik része gén, és melyik nem?

Képzeld el, hogy a lebukás elkerülése végett nagyon nagyon hosszú vonatot küldesz a kémnek, de abból csak kevés az üzenet. Viszont előre megbeszéled vele, hogy az üzenet egy "OMMFOF" rész után fog következni. És amikor összerakod a vonatot, akkor az egész nagyjából randomnak tűnik, de "OMMFOF" csak egy darab lesz benne, erre nagyon vigyázol. És utána jön a tényleges üzenet, a többi csak tényleg random kocsisor.

A DNS-en a gének pontosan így vannak, van egy bevezető jel ATGC-k egy bizonyos sorrendje, ami megmondja a sejtnek, hogy itt kezdődik a gén (és van olyan, ami megmondja hogy itt a vége). És a kettő közti darab az maga a gén, ami ugyanolyan ATGC-ből van, mint a DNS teljes többi része.

#4

Szép levezetés. Nekem egy mondat kicsit bántja a szemem.

"A bázisok azok maguk a gének."

Én iknább úgy írnám, hogy "a bázisok alkotják a géneket". Így (a hasonlatoddal élve) olyan, mintha azt írnád: "a kocsik maguk a vonatok". Nekem ez elég félreérthető.