Ha a foton vagy az elektron fénysebességgel halad és a relativításelmélet szerint az ilyen testek hosszúság-változást szenvednek, akkor azt miért nem szálként érzékeljük?

Azért nem érzékeljük szálként, mert nem érzékeljük. Ez csak a szóbeszéd, és nem lehet hozzá hétköznapi fogalmakat társítani, mert a felfedező tudós és társai azt nem úgy értik.

A "megrövidül" sem úgy értendő, hogy olyan, mintha összenyomtuk volna, vagy levágtunk volna belőle egy darabot. Semmi ilyesmit nem tudunk mérni, mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mérhessünk. A "megrövidül" azt jelenti, hogy a test térbeli, tehát a haladásirányára nézve kiterjedése van, és azok az egyenletek, amelyek a test egy pontjának helyzetét megadják, olyan eredményeket adnak, hogy a két adott pont nyugalomban kiszámított távolságához képest a fénysebesség közeli esetben e két pont távolsága kisebb. Ez egy elméleti eredmény, és nem mérhető ki, mert a mérő személy vagy más sebességgel mozog és emiatt a mérőeszköze mást mutat, vagy ugyanolyan sebességgel, és akkor viszont ugyanazt, mert vele is ugyanaz történik.

Pont azt mondom, hogy kimérhető.

Részecskegyorsítóban eleve ezzel kell számolni, és mindent így kell méretezni.

Sem a fotonnak, sem az elektronnak nincs mérete. Az elektronnak lehet ugyan egy klasszikus fizikai gondolatmenettel méretet tulajdonítani, de ennek semmi köze ahhoz, hogy ténylegesen mekkora is az elektron. Az elemi részecskéknek nincs belső struktúrájuk, tehát pontszerűek.

A fotonnak azonban még helye sincs (mivel helyoperátor sem tartozik hozzá). A foton az elektromágneses mező gerjesztési kvantuma, és csak a detektálásakor van értelme beszélni róla. Detektálás nélkül a foton nem "realizálódik", tehát nem egy repülő kis golyóbis. Amiről van értelme beszélni, az az egyenletekben egy valamilyen fotonszám-sajátállapotként (vagy ezek összeségeként) jelentkező szuperponált állapota az elektromágneses mezőnek, illetve ezek mérhető tulajdonságai, pl. átlagos fotonszáma, polarizációja, stb.

A foton tehát nem rövidül meg, mert sem nyugalmi vonatkoztatási rendszere nincs, sem nyugalmi mérete. De az elektron sem teszi ezt, mivel a fentiek alapján annak sincs mérete. Elemi részecske, tehát pontszerű.