Mi tartja egyben az atomokat extrém körülmények között is,mi kell a szétszakításukhoz?

Az erős kölcsönhatás az ATOMMAG egyben maradásáért felelős, nem az atom egyben maradásáért. Normál esetben két proton taszítaná egymást az elektromágneses kölcsönhatás miatt, de van egy ettől jóval erősebb, de kisebb hatótávolságú kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás. A hatótávolsága csak pár proton hossznyi, emiatt instabilak a nagy rendszámú atomok, mert az elektromágnesesség széttaszítja az atommagot.

A szubatomi részecskék viszont teljesen más történet. A protonok, neutron nem szubatomi részecskék, az elektron és a kvarkok az. A protonok és neutronok kvarkokból épülnek fel, és az elektromos töltések (+/-), és színtöltések (3 féle, de köze nincs a valós értelemben vett színekhez) tartják őket egyben.

A neutroncsillagok és fekete lyukak esetén a gravitáció domináns erőhatás.

Normál esetben az elektromos töltés tasztítja a protonokat egymástól, az erős kölcsönhatás csak nagyon kis távolságon keresztül képes felülkerekedni rajta, de a neutroncsillagok esetén olyan hatalmas tömeg gyűlt össze, és akkor a nyomás, hogy a nem képesek a proton egymástól elszakadni, sem az elektronok, amik a protonba zuhannak és neutronokká válnak velük együtt. Ezért neutron csillag a neutron csillag, mert proton csak ak ülső rétegeiben található. És nem atomokból áll. Tulajdonképpen az egész csillag egyetlen atommag, nem tudod lebontani atomokra.

Azt hogy a magerő vagy erőskölcsönhatás honnan jön azt nem tudják. Ezért is van ilyen általános neve, hogy erőskölcsönhatás, és magerő. Olyan mint a sötétanyag, sötétenergia megnevezés. Szóval nem tudják hogy keletkezik, csak azt hogy mindenki vonz mindenkit, tehát a proton a neutront, a proton a protont(közben az elektromos töltésük miatt taszítják is egymást), a neutron neutront. Jelen tudás szerint ez a hatás tartja össze az atomokat. De azért milliárd fokokat nem birnak ki, legfeljebb pár tiz milliót.

Tehát jelenleg még nem ismert az, hogy mi tartja össze az atomokat.

Ha szigorúan vesszük, nem maradnak egyben. ~1000°C kürül az alkáli fémek már elkezdenek ionizálódni, onnantól kezdve nem beszélhetünk atomokról.

De az atommagok eléggé szívósak.

A radioaktív bomlás során szét tudnak esni. A csillagokban, és neutron csillagokban át tudnak alakulni. A feketelyukakban tudja a franc, mi történik.