A szerelem elso latasra tudomanyosan mivel magyarazhato?

Kedves kérdező, ebben a kérdésben a következő animét tudom javasolni a figyelmedbe: "Science Fell in Love, So I Tried to Prove It"

... :,D

Tévedéssel.

:D

Egy tudattalan belső eszményképre passzoló külső miatti hatás.

És köze nincs az igazi szerelemhez, amihez sokkal több kell a külsőnél.

Persze ha minden más jó tulajdonságot beleképzelsz, ami nincs is ott, akkor...későn jössz rá, hogy tévedtél.

"akit megpillantasz eletedben eloszor, nyelni is elfelejtesz es arra gondolsz hogy ilyen gyonyoru teremtest meg sohasem lattal, rogton kemiai kotodes alakul ki."

Már itt ellentmondás van. Megpillantástól nem alakul ki kémiai kötődés.

Többé-kevésbé belénk van kódolva a vonzalom, de ez sokkal többről szól, itt a lelki igényeid (hiányaid) vetülnek ki. Ez sima illúzió, egy csomó ilyen van. Mint amikor eleged van a munkádból/lakóhelyedből/stb. és bármelyik más munkára, lakóhelyre ha vetsz egy pillantást, sokkal jobbnak tűnik. Normál készségekkel az ember fel tudja ismerni az illuzórikus fellángolást, és a helyén kezelni (nem váltasz egyből munkahelyet, nem költözöl egyből, stb.)

A szerelem, mint minden érzelem, ősi genetikai örökségünk része. Ezért már az emberi gondolkodás kialakulása előtt jelen volt. Ha evolúciós szempontból nézzük, akkor én úgy értelmezném, hogy egy alkalmasnak tűnő társ megpillantása azonnali késztetést váltott ki. Arra, hogy az alany felvegye vele a kapcsolatot és elindítsa azt a bonyolult folyamatot, aminek a végén a gének továbbörökítése állt. És hogy az alany keresse ezeket az alkalmakat, a helyzet pozitív, jutalmazó hormonális hatást keltett.

Azután később rárakódott a trubadúrok dala, meg az udvarlás kifinomult formái, de szerintem az ősi alap ez volt.