Új baktériumfaj létrehozása?

A cukor az majdnem tiszta szénhidrát, de az sem teljesen, ám mondjuk a baktérium szénhidráton él.

Mivel szénhidrát szinte mindenben van valamilyen kis mennyiségben, még az olajokban, zsírokban is nemegyszer megtalálható nyomokban, akár szennyezés formájában, a borsban viszonylag nagy mennyiségben található.

[link]

amennyiben más összetevői nem károsak a baktérium számára, így feltehetően eleve elvegetált volna borson is, ezért elképzelhető az átszoktatása, ami főképpen azért lehetséges, mert a baktériumok életciklusa rövid, a humán létformához képest nagyon gyors a nemzedékváltása, de persze satnyulhat is a tenyészet és elpusztulhat, legnagyobb valószínűséggel ez történne, mert az ilyen folyamatok sok tényezőtől vannak befolyásolva.

Új faj ettől még nem jönne létre, hiszen minden bizonnyal a cukorban továbbra is jobban szaporodna, illetve ugyanaz lenne a létfenntartásának az alapja, vagyis a szénhidrát, csak esetleg kisebb szénhidráttartalmú anyagból hatásosabban tudná kivonni a számára létszükségletű anyagot egy mutáció folytán.

Mindemellett értem a kérdést, ha mondjuk az életciklus szénhidráton alapul, akkor nagyjából hasonló lenne az átszoktatás lehetősége egy fehérje bázisra, feltéve, hogy eleve ugyanúgy elvegetált volna fehérjén is, mert ha nem, akkor ez inkább kizáró tényező lenne, vagy pedig tényleg nagyon lassúnak kellene lennie a folyamatnak és rengeteg nemzedéknek kellene lefutnia az átmenet során, hogy az evolúció lehetőséget adjon a változásra, de igen, van elvi lehetősége egy ilyen változásnak, 'szerencsés' körülmények között.

E. coli baktériumon végeznek egy hosszútávú evolúciós kísérletet már 1988 óta (a COVID miatt egy időre megszakították, de azóta újraindult). Lényegében tenyésztik a baktériumokat, és víizsgálják őket generációról generációra, illetve minden generációból lefagyaztanak mintát is.

[link]

A baktériumok eredetileg csak a glükózt tudták hasznosítani a táptalajból, de az egyik tenyészetben megjelent, és elterjedt egy olyan változat, ami a citromsavat is le tudta bontani. Szóval abszolút lehetséges olyasmi, amiről beszélsz. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ettől önmagában új fajról kéne beszélni. (A baktériumok esetében egyébként sem egyszerű fajokat definiálni.)

Megjegyzem, ahogy te leírtad, aligha működne a kísérlet. A baktériumok nem tudnak krsitályos cukron növekedni, vízre is szükségük van (meg egyéb nyomelemekre). (Gondolja bele, a kristálycukor nem szokott megromlani ha szárazon van tartva.)

#1

"A cukor az majdnem tiszta szénhidrát, de az sem teljesen"

De, a cukor az teljesen szénhidrát. (Oké, a bolti cukorban lehet, hogy van valamennyi egyéb szennyeződés, de elhanyagolható mennyiségű.)

#3

"De így is jó, akkor először mondjuk 10 év alatt lassacskán lecserélem a cukrot teljesen borsra, és újabb 10 év alatt elkezdem ugyanezt a műveletet, csak cukormentes borssal csinálni."

Ahogy írtam, valami hasonló történt a hosszútávú E. coli kísérletben. Azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem "átszoktatásról" vagy "átprogramozásról" van szó, hanem evolúciós változásról. Megjelent egy (vagy egy sor) olyan mutáció, aminek következtében a baktérium glükóz helyett citromsavat is tudott hasznosítani. (Az átprogramozásnak inkább a génmódosítás felelne meg.)

"Lehetne így akár többféle módszert is kidolgozni a cellulóz (vagy más anyagok) lebontására? A baktériumok is többféle módot alkalmaznak a cellulóz lebontására?"

Nem lehet, hanem biztos, egy csomóféle különböző celluláz (cellulózbontó) enzim létezik, ezek különféleképpen is hathatnak. Például van olyan, ami a lánc középén hasítja a cellulóz molekulát, más cellulázok meg a lánc végén emésztenek.

[link]

"Tényleg, műanyagra miért nem lehet átszoktatni így a baktériumokat?"

Léteznek ilyen baktériumok. (Persze nem általában tudják bontani a műanyagokat, hanem csak egy-egy fajtát.)

[link]

[link]