Meg lehet valaha változtatni a részecskék töltését?

Megkövezés:

Ha lehet így használni az E=mc^2-t:

2H2 +O2 = 2H2O + 2*286 kj

m=E/c²=5,72*10⁵ J /(3*10⁸ m/s)²=~6*10-¹² kg= 6*10-⁹ g

Na most a legjobb mérleg nálunk anallaborban 10-⁵ g -ig jelez ki de gyakorlatban már a 10^(-4) g is bizonytalan. (A reakció 36 g terméket produkál, a hidrogén égéshője jó nagy és ezt az adatot találtam elsőnek)

Szóval jár a 6*10-¹² kg megkövezés, de aki elvégzi az előtte pontosan mérje ki!

Igaza van Wadmalacnak abban, hogy a kémia és fizika egyre közelebb kerül egymáshoz.

Általában nem kellene kvantummechanika se ahhoz, hogy egy löttyöt feltegyek főni, de elméleti kémiában nagyon messzire lehet (mármint kell) behatolni. Az elméleti számolásokhoz bizonyos esetekben latolgatni kell relativisztikus effektusokat (amihez nyilván tudni kell előbb, hogy mi az), vagy kvantumtér-elméletből kell felépíteni egy számolási modellt (mert a sima kvantummechanika végtelendimenzióban dolgozik, de mi annyit nem tudunk benyomni a gépbe) vagy NMR-kölcsönhatások feltérképezéséhez kvantum-színdinamika behatóbb ismerete szükséges.

Egyébként az előző válaszból a 6*10^-9 g talán nem annyira vészes. Ha jól tudom az egyik laborban ultrafinom abszorpciós reakciókat követnek (nem csak abszorpció miatt, hanem azon keresztül) úgy, hogy egy adott felület tömegváltozását nézik és az nem sok nagyságrendben tér el. De ezt én is csak hallomásból ismerem.

A kvantumszámok érthetőségére reflektálva: igen, ez ma is gimis anyag. És azért nem volt érthető, mert nem volt mögötte kb. 3 szemeszternyi felsőbb matek, amivel meg lehetne oldani a Schrödinger-egyenletet. Onnantól már bárki megérti, hogy honnan jön az n (n. állapot hullámfüggvénye),l,m (harmonikus gömbfüggvények paraméterei),ms (kétszeresen betölthető térbeli pályák).