A csillagászatban miért vannak más számok mindig?

Ez pont olyan, mint a földi légkör vastagsága, arra sem fogsz pontos értéket találni, mert nincs éles határa.

Ráadásul a mérési/számítási módszerektől is függ, amik fejlődnek:

[link]

[link]

[link]

Nem a mérési pontatlanság miatt! Amikor mérünk valamit, meghatározzuk a széleit. A légkör esetén például az alsó mindenki számára világos, a föld felszíne. Ám a légkör sűrűsége (elég magasan a jellege is) változik, ezért egyfelől nincs mindenki által elfogadott határvonal, amire azt mondhatjuk, ami innen az légkör, ami túl az nem. Másfelől sok szempontból vizsgálhatjuk. Például más a felső határ, ha magunk akarunk ott létezni (nyolcezer méter fölötti hegyeket halálzónának nevezik, mert elég csekély ideig tud ember ott tartózkodni anélkül, hogy belehalna. Más a határ, ha hőlégballonról van szó. Megint más, ha egy űrhajó tér vissza a légkörbe.

Ugyanez a helyzet a Tejútrendszerrel. Kétségtelen, hogy mérni se könnyű (például mindig van műszer hibahatár), de fontos kérdés az is, milyen célból mérünk. Eltérő célok esetén eltérő lehet az a pont, ahol még érdemes a dologról beszélni.

"Nem a mérési pontatlanság miatt"

De, többek között amiatt is. Például tudjuk, hogy egy távoli csillag vagy halmaz a Tejútrendszer része, akkor annak a távolsága elég fontos részlet.

A fenti első linkről:

"A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói megállapították, hogy vannak még csillagok a galaxis eddig ismert sugaránál kétszer nagyobb távolságra is. A Tejút közepe körülbelül 8 kiloparszekre van a Földtől, a Tejút sugara körülbelül 15 kiloparszek. Az újonnan felfedezett csillagok a Tejút közepétől 25 kiloparszekre keringenek."

Ezen felül viszont, a harmadik linkről:

"A tudósok az APOGEE és LAMOST tudományos projektekből származó adatok statisztikai elemzése révén jutottak erre az eredményre."