A fizika órán azt tanították, hogy a vonat azért zakatol, mert a hótágulás miatt a sínek között hézag van. Ma már összehegesztik a síneket, mert egy 200 km/órával menő vonat kerekei eltörnének a hézagokon. Ezt oké, de akkor hová lett a dilatáció?

Több megoldás van, pl. egyszerű síndilatációs készülék:

[link]

Az újabb pályákon itt van:

[link]

[link]

[link]

Itt látszik közelebbről is:

[link]

Szerintem a kérdező nem a síndilatációs szerkezetekre volt kíváncsi (azt leginkább hidaknál alkalmazzák), hanem hogy a sima hézagnélküli vágány hogy áll ellen a hőtágulásnak.

#1-es leírta: erős a rögzítés. Illetve fontos, hogy magát a sínt feszített állapotban, az úgynevezett "semleges hőmérsékletnek" megfelelő állapotban rögzítik, melyet úgy választanak meg, hogy a helyi viszonyokhoz képest viszonylag meleg időjárásnak feleljen meg. Tehát a rögzítésnek leginkább a hideg miatti összehúzódásnak kell ellenállnia. Ha a felforrósodás jelentősen túllépi a semleges hőmérsékletet, előfordulhat, hogy a rögzítés nem bírja, és a sín kivetődik vagy felpúposodik. A semleges hőmérséklet értéke országonként változó, a hűvös nyarú Nagy-Britanniában 27 °C, a meleg nyarú USÁ-ban 35-40 °C (vagy még magasabb), a félbalkáni Magyarországon viszont névlegesen csak 23 °C, és a gyakorlatban sokszor még ennyi sem.

4-eshez: ezért vannak mifelénk tavasszal és ősszel a vágányzárak.

Szoktak feszültségmentesíteni is (mechanikai fesz, nem elektromos). Fellazítják a rögzítéseket, majd újra visszahúzzák.