A laposföldesek miért nem bizonyítják az elméletüket?

A lapos Föld elmélet valójában még hipotetikus formában sem egy tudományosan értelmezhető elmélet. Nincsenek részletei. Milyen alakú a Föld? Talán kör, de nem biztos. Mekkora átmérőjű? Passz. Milyen vastag? Passz. Milyen útvonalon halad a Nap és a Hold? Talán évszaktól függő sugarú körpályán, de nem biztos. Milyen alakú a Nap és a Hold? Van, aki szerint korong, mások szerint gömb. Milyen magasan van ez a Föld síkjától? Passz. Ugye elvileg az éjszakát az okozza, hogy a fény elfárad, elhajlik, meg nyeklik-nyaklik stb… Oké, de milyen függvény írja le ezt mondjuk a távolság függvényében, egyáltalán milyen paraméterei vannak ennek a függvénynek? Passz. Mi a helyzet a bolygókkal, azok holdjaival, az üstökösökkel, csillagokkal, exobolygókkal, ködökkel, galaxisokkal? Talán a válasz az, hogy ezek nincsenek is, de akkor mi a magyarázata annak, hogy a távcsőbe nézve ezt vagy azt látom? Kb. passz.

A lapos Föld elmélet igazából csak egy elgondolás, mindenféle valódi konkrétum nélkül. Ha lennének részletei, könnyebb lenne rámutatni az „elmélet” tarthatatlanságára.

Ahhoz, hogy a lapos Föld elméletet bizonyítani lehessen, kellenének tudományos igénnyel kidolgozott részleteinek lennie. Vagy ha ilyenek nincsenek, akkor eljárások felvázolása arra, hogy ezeket a részleteket valahogy mérni tudjuk.

De a lapos Föld elmélet inkább működik hitként. Hinni kell benne, és ehhez nem kellenek bizonyítékok, nem kell tapasztalatokra, megfigyelésekre támaszkodni, nem is kell feltétlenül racionálisnak lennie ennek a hitnek.

Ezt tőlük kellene megkérdezni pl. az ezo kategóriában, de amúgy:

- A Föld peremén tértorzulás van, emiatt nem lehet elérni a szélét, csak körbe-körbe menni, (bár nem tudom, egy megfelelően torzult sík mennyiben különbözik egy zárt felülettől, amilyen a gömb is.)

- Nincs pénzük elég magasra vitetni magukat, ha pedig más megy fel, annak nem hisznek. (Mondjuk a saját szemüknek sem hinnének, mert akkor meg biztos csak szimulátor és vetített kép.)

- Szerintük Eratoszthenész egy mágus volt, addig bonyolította az okfejtését és a számításait, amíg már senki nem érti, csak elhiszi. (Mármint magukból kiindulva.)

Amúgy pedig nem a bizonyítással vannak gondok, hanem a "bizonyíték" fogalmával. Ha megállnak az Alföldön és ellátnak a horizontig, az már nekik bizonyíték a lapos Földre.

A szokásos válaszok jöttek. A sok tanulatlan válaszoló marha büszke magára, hogy meg tud cáfolni egy nyilvánvaló marhaságot, amihez alsós általános iskolai tudás is elég.

Szóval jöjjön egy érdekesebb válasz is a változatosság kedvéért:

Nincs olyan, hogy "gömb" vagy olyan, hogy "lapos". Ezek mind matematikai fogalmak, melyek alapfogalmakból lettek definiálva. Az alapfogalmakat pedig mindenki úgy érti, ahogy akarja. Vagyis ami valakinek gömb, az másnak lehet lapos. A gömbhívők és a laposföld hívők egy dologban mégiscsak megegyeznek: agresszívan nekem tudnak támadni, amikor próbálom elmagyarázni az igazságot, vagyis azt, hogy tér nem létezik.

> A Föld peremén tértorzulás van, emiatt nem lehet elérni a szélét, csak körbe-körbe menni,

Ennél trükkösebb válaszok is léteznek. Pl. hogy senkit nem engednek a peremhez, védik. Aki azt állítja, hogy járt a Déli-sarkon az meg beavatottja az összeesküvésnek, hazudik…

Esetleg még lehet az is, hogy a felvázolt lapos térkép és a számukra fiktív gömb térkép megfeleltetése hibás, máshogy, máshol vannak a dolgok. A GPS ugye eleve hazudik szerintük, az égitesteket meg a fény fáradása miatt nem olyan irányba látjuk, amilyenben valójában vannak stb… Így lehet ragaszkodni továbbra is a lapos Földhöz úgy, hogy a konkrét lapos Föld térkép koncepciója tarthatatlanná válik.

> Nincs pénzük elég magasra vitetni magukat, ha pedig más megy fel, annak nem hisznek.

Ugye az a gond, hogy egy gömb esetén is, meg egy korong esetén is felülről azt látod, hogy a horizont kör alakú…

> Szerintük Eratoszthenész egy mágus volt, addig bonyolította az okfejtését és a számításait, amíg már senki nem érti, csak elhiszi.

Erre is van trükkösebb magyarázat. A fény nem egyenesen halad, hanem fárad, görbül, stb… Így aztán Eratoszthenész csak ezen a fényfáradást figyelte meg, és ebből következtetett hibásan arra, hogy a Föld kb. gömb alakú. (Tudom, geoid, de viszonylag jó közelítés a szempontunkból a gömb is.)

> Nincs olyan, hogy "gömb" vagy olyan, hogy "lapos". Ezek mind matematikai fogalmak, melyek alapfogalmakból lettek definiálva.

Aham, tehát neked az, hogy egy focilabda lapos, vagy gömb, az pusztán matematika fogalom, és nincs semmi fizikai realitása ezeknek?

A matematika a fizikai világ jelenségeinek az elvonatkoztatásával jött létre. Bizonyos tulajdonságokat kihagyunk – mondjuk a geometriában a Föld színét, terméshozamát, nedvességtartalmát, stb… –, bizonyos tulajdonságokat idealizálunk – a Föld valódi felszínéből geoidot, vagy gömböt idealizálunk –, és ezen elvont, absztrakt fogalmak között térképezünk fel összefüggéseket.

Mikor a matematikával oldunk meg valamit, akkor fogjuk a fizikai realitást – mondjuk egy vödröt –, annak vesszük az elvont, matematikai megfelelőjét – mondjuk a vödör magasságát kifejező számot –, ezen elvont matematikai térben eljutunk egy következtetésre – mondjuk számolunk egy térfogatot –, és ezt vetítjük vissza a valóságra. A matematika azért alkalmas a fizikai világ leírására, mert ezek oda-vissza jól működnek.

Lehet, hogy a gömb fogalma egy elvont fogalom, mint ahogy sík fogalma is az, de ezeknek mind-mind van fizikai realitása, ha a fizikai világra vetítjük.

> Az alapfogalmakat pedig mindenki úgy érti, ahogy akarja.

A matematikában a fogalmak konszenzussal jönnek létre, egzakt definíciójuk van. Nem értheti véletlenül sem két ember máshogy. Lehet, hogy egy-egy fogalomnak van akár két definíciója is, de ilyen esetben tisztázni illik, hogy melyikkel dolgozunk.

Másik oldalról a matematika legtöbb rendszere olyan bizonyíthatatlan alapigazságokból – axiómákból – indul ki, amit épeszű ember nem kérdőjelez meg. Pl. a geometriában ilyen axióma, hogy egyenlőkhöz egyenlőket adva hozzá egyenlőket kapunk. Vagy hogy az egész nagyobb, mint a része. Épeszű ember azért nem kérdőjelezi meg ezeket, mert minden tapasztalatunkkal egybevág, és mert elképzelni sem tudnánk még csak elméleti szinten sem olyan helyzetet, mikor ezek nem igazak.

> agresszívan nekem tudnak támadni, amikor próbálom elmagyarázni az igazságot, vagyis azt, hogy tér nem létezik.

A tér valóban nem anyagi létező. A tér nem más, mint a fizikai dolgok egy bizonyos tulajdonságának – a pozíciónak nevezhető tulajdonságnak – a rendszere, az ezen tulajdonságok közötti viszonyok matematikai leírása. Nyilvánvaló tapasztalat, hogy a dolgoknak van pozíciója, azaz a dolgok különböző helyen vannak, nincs a világ minden létező dolga ugyanabban az egyetlen pontban. Márpedig ha van pozíció, mint tulajdonság, akkor van az ezek közötti eltérést kifejező tulajdonság is, a távolság is. Az is nyilvánvaló tapasztalat, hogy a távolságok is különbözőek. Van, ami messzebb van, van, ami közelebb, ezt az eltérést aztán – mivel arányosságok állnak fenn – számszerűsíteni lehet. Vannak irányok, az irányok között is összefüggések, stb… Ennek a viszonyrendszernek is vannak amúgy belső tulajdonságai. Pl. egy tér lehet véges, végtelen, lehet ilyen vagy olyan topológiájú, lehet így vagy úgy görbült (pl. attól függően, hogy a háromszög szögeinek az összege mekkora), stb…

Most vagy nagyon nem érted a tér fogalmát, vagy az absztrakció fogalmát nem érted, esetleg neked mások a személyes tapasztalataid (pl. hogy ugyanolyan közel van hozzád a monitor, mint a Hold, de ezzel viszont érdemes orvoshoz fordulni).

"Mikor a matematikával oldunk meg valamit, akkor fogjuk a fizikai realitást – mondjuk egy vödröt –, annak vesszük az elvont, matematikai megfelelőjét"

És ki dönti el, hogy mi az elvont, matematikai megfelelője? Az akadémikusok? A laposföldhívők? Kik?

"a Föld valódi felszínéből geoidot, vagy gömböt idealizálunk"

Milyen hozzárendelés szerint történik ez az idealizáció? Hogy jutottál el oda, hogy pl. az atomot a matematikai "pont" fogalommal akarod idealizálni a makroszkopikus fizikában? Miért nem mondjuk az egyenessel? Mert az akadémikusok azt mondják?

"A matematikában a fogalmak konszenzussal jönnek létre, egzakt definíciójuk van."

Az alapfogalmaknak semmilyen definíciójuk sincs!

"Vagy hogy az egész nagyobb, mint a része. Épeszű ember azért nem kérdőjelezi meg ezeket, mert minden tapasztalatunkkal egybevág"

Saját magadnak mondasz ellent. Eddig azt mondtad, hogy a fizikai valóságot idealizálod matematikai fogalmakkal. Most pedig egy matematikai állításról mondod, hogy azt te már tapasztaltad a fizikai valóságban. Szóval most akkor melyik irányba kell menni?

"a dolgoknak van pozíciója, azaz a dolgok különböző helyen vannak, nincs a világ minden létező dolga ugyanabban az egyetlen pontban"

Fogj egy papírlapot, és rajzolj két pontot. Aztán hajtsd össze a papírlapot, hogy a két pont fedésben legyen egymással. Ezt te hogy írnád le matematikával? Ekkor két pont került bele egy pontba. Szóval mégis lehet két különböző objektum egy pontban?