fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Gütner Limitz fizikusnak...

Gütner Limitz fizikusnak sikerült 1992-ben 4x-es fénysebességet meghaladó információ továbbításra. Miért tagadja a tudomány, hogy nem lehet fénysebességű inf.továbbítása?

Figyelt kérdés

Ismert, hogy az akadémiai tudomány tagadja a fény sebesség feletti információ továbbításábak lehetőségét. Holott már többször a történelemben sikerült fénysebességgel vagy afelett infotmációt továbbítani.


A kölni egyetem professzora, Dr. Günter Nimtz professzornak sikerült ez. a fénysebességet jóval meghaladó

sebességgel információt továbbított. Modulált mikrohullámok

segítségével sikerült ugyanis Mozart 40. Szimfóniáját egy 11,4

cm vastag akadályon (anyagon) keresztül 4,7-szeres

fénysebességgel átjuttatni. (l.Ref. irod.: Nimtz)


Dr. Nimtz

kísérlete rávilágít, hogy információt is lehet fénysebességet

meghaladó sebességgel továbbítani anélkül, hogy ez az

információ korábbi feltételezéseink szerint valahol a múltban,

vagy valahol a jövıben kötne ki.



Más kutatók,

mint Raymond Chiao, Aephraim Steinberg és Paul Kwiat, a

kaliforniai Berkeley egyetem kutatói, beszámoltak olyan

fotonokról, amik úgy tőnik, a fénysebesség 1,7-szeresével

utaztak.



#információ #relativitás #kvantumfizika #fénsebesség
2021. nov. 22. 11:08
 1/8 anonim ***** válasza:

Miért tagadná?

[link]

2021. nov. 22. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
97%

"beszámoltak olyan fotonokról, amik úgy tőnik, a fénysebesség 1,7-szeresével utaztak."

A legtöbb ilyen esetben mérési hibából adódik az eredmény. Ezért van ott, hogy úgy tünik. Tudományosan publikált cikkek esetén is érdemes utána olvasni a további kutatásoknak, sok esetben idöbe telik, mire a megismételt kísérletekböl kiderül az eredmény valódi oka.

"Modulált mikrohullámok segítségével sikerült ugyanis Mozart 40. Szimfóniáját egy 11,4 cm vastag akadályon (anyagon) keresztül 4,7-szeres fénysebességgel átjuttatni. (l.Ref. irod.: Nimtz)"

Szerintem itt összekevered a vákuumbeli fénysebességet az adott anyagban lelassult fény sebességével.

A kvantumösszefonódás pedig egyelöre a tudomány mai állása szerint alkalmatlan az információátvitelre, és eléggé gyerekcipöben jár ahhoz, hogy konkrét kijelentést lehessen tenni.

2021. nov. 22. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 Mojjo ***** válasza:
96%
Pontosan, itt a szezon meg a fazon keverése megy. Ha nem tökéletes vákumról van szó, hanem valamilyen közegünk van, akkor az adott közegbeli fénysebességnél gyorsabban lehet információt továbbítani a közegen keresztül. Ezt soha nem tagadta a tudomány.
2021. nov. 22. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 Tom Benko ***** válasza:
Ah, valami érdekes. Illetve mégsem. Semmi új nincsen benne, ugyanis információ nem haladt a kísérletben, csak a hullámok csoportsebessége volt nagyobb a fényénél.
2021. nov. 23. 07:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 Tom Benko ***** válasza:
Mondjuk a Mozartot nem tudom, költötte hozzá, vagy a centimétereket. Valószínűleg valami antifizikai álzseni.
2021. nov. 23. 07:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

1 "Miért tagadná?"


Akkor miért mondják tévesen, hogy nem lehet fénynél, de még fény sebességével sem információt továbbítani?

2021. nov. 26. 10:35
 7/8 anonim ***** válasza:
58%

Az a poén, hogy nem lehet megmondani hogy valójában milyen a fény sebessége mert senki sem mérte még meg valójában.


Az összes mérés tüköt vagy visszaverődést használ és oda vissza utat mér. Előfodulhat hogy egyik irányban c/2 sebességel halad és visszafelé végtelenül gyorsan.


Veritasium aka. Derek Muller csinált erről egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=pTn6Ewhb27k

2021. nov. 26. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 Tom Benko ***** válasza:
@6: Mivel a relativitáselmélet feltételezi, hogy van egy olyan sebesség, ami határszerepű. Egy ilyen sebességű testet midnen megfigyelő azonos sebességűnek észlel. És a fény éppen ilyen. Fénysebességgel lehet információt továbbítani, például fény. Ha gyorsabban továbbítjuk, akkor viszont kauzalitási paradoxon lép fel.
2021. nov. 27. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Tudományok főkategória kérdései »
Tudományok - Természettudományok kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!