Ha egy esemény egy élőlény több generációján keresztül bekövetkezik, az okozhat genetikai változást? (Úgy, hogy nem okoz szelekciós előnyt)

A körömnek is van funkciója.

A kérdésedre válaszolva, szinte minden ember elveszíti néhány fogát az élete során, és ez a folyamat mondhatni, évezredek óta zajlik, az utódainak is kinő azért a foga, amiből majd esélyes el is veszíteni néhányat, ha elegendő évet megél.

A generációkon keresztül tartó borotválkozásnak sem lett következménye az utódoknál a szőrtelen bőr.

Az evolúció folyamata a szelekciós előnyökből/hátrányokból táplálkozik. Ha bárminemű előnybe kerül az az ember a későbbi utódnemzéskor, akinek előtte letépték a körmét, akkor a kiválasztódás ezen az úton fog haladni, mivel kevesebb energiabefektetéssel (nem kell feleslegesen körmöt növeszteni) több utódot nemzenek az ilyen egyedek, több generáción át.

Sok változós folyamat ez, de inkább a másik irányból lehetne megközelíteni. El lehet mondjuk képzelni egy olyan forgatókönyvet, ahol egy társadalomban vadásznak az emberekre a körmükért, és itt a kisebb körmű embereket kevésbé keresik, mert a nagyobb, szebb körmű embereket érdemesebb megkínozni a haszon reményében. Mivel, akit nem, vagy nem sokszor kínoztak meg élete során, pszichológiai okokból nagyobb késztetést érez a szaporodásra, ezért statisztikailag sikeresebb is lesz. Ha ez a nagy volumenű, körömtépkedős tortúra hosszú generációkon át elhúzódik, akkor szembeötlő lehet a változás, mivel az egyre kisebb körmű egyedek elszaporodnak.

A kérdés alapvetően a lamarcki öröklődés elve.

Sokáig biztosan voltunk benne, hogy ez így nem működik.

Viszont most már sok dolog utal arra, hogy mitokondriális öröklődésben bekerülhetnek élet folyamán szerzett tulajdonságok is az öröklésbe.

Persze nem ilyen extrém módon, hogy mondjuk csonkítás öröklődjön.

De például biokémiai változások öröklődhetnek.

Mondjuk egy több generációs éhezésnek lehetnek öröklődő eredményei.

Ahogy az 1-4. válaszban leírták, az evolúció nem így működik. A köröm tépkedésnem fog a körömtelen utódok elterjedéséhez vezetni, hiszen nem befolyásolja a genetikai állományt. (Maximum annyi történhet, hogy a tépkedés miatt a köröm már nem jelent genetikai előnyt, és így a véletlenszerű örklődés miatt, genetikai sodródással elterjedHET a populációban a köröm nélküliség. De egyáltalán nem szükségszerű, hogy így lesz, és ha igen, akkor is vaószínűleg jó sok idő kell hozzá. NEM a tépkedés következmnye lesz a körömnélküliség.)

Ugyanakkor ismerünk már arra példákat, hogy szerzett tulajdonság öröklődhet generációról generációra. Ez epgienetikai öröklődéssel történik. Ez azt jelenti, hogy nem a DNS által hordozott információ (a bázissorrend) változik meg és öröklődik, hanem a genetikai információ kifejeződése (azaz hogy mely gének vannak ki- és bekapcsolva). Az ilyen öröklődés főleg sejtszinten jellemző (elsősorban ezzel magyarázható, hogy miért szövetspecifikusak a sejtek), de már kimutattak ilyet egyedszintű öröklődés esetén is.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem a klasszikus Darwini evolúció helyett,hanem mellette létezik! És a körmös példa esetében aligha működne ez a folyamat, messzenem ennyire direkt hatásról van szó! (Inkább olyanokat szoktak mondani, hogy például az éhezés hatására az utódokbanvalószínűleg növekedhet az elhízásra való hajlam. (Erre utalt Wadmalac is.) Bár azért ennél komplexebb a dolog, és nem is tudom, hogy sikerült-e bizonyítani az egyértelmű epigenetikai okot. A lenti cikkben írnak erről (is) bővebben.)

[link]

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az alábbi cikk alapján emlősökben még nem sikerült egyértelműen dokumentálni transgenerációs epigenetikai öröklődést (csak növényekben, fonálférgekben, muslicákban). Ez nem azt jelenti, hogy nem is létezik emlősökben (minden bizonnyal igen), csak azt, hogy nagyon nehéz elkülöníteni az öröklődés más tényezőitől (klasszikus genetikai öröklődés, kulturális öröklődés, "fetal inheritance" - ez azt jelenti, hogy az anyaméhben uralkodó körülmények is befolyásolják az utód tulajdonságait).

[link]

Itt írnak néhány lehetséges példáról epigenetikai öröklődésre:

[link]

További információk:

- aranyos videó,ami elmagyarázza az epigenetika alapjait:

https://www.youtube.com/watch?v=MD3Fc0XOjWk&ab_channel=Amoeb..

- elég alaposnak tűnő cikk (nem olvastam végig):

[link]

- és a jó öreg wikipedia:

[link]

#5

"Viszont most már sok dolog utal arra, hogy mitokondriális öröklődésben bekerülhetnek élet folyamán szerzett tulajdonságok is az öröklésbe."

Ez szerintem valami félreértés, vagy elírás lehet. Nem tudok róla, hogy a mitokondriális öröklődésnek különösebben jelentős szerepe lenne a transgenerációs epigenetikai öröklődésben.

"Ez szerintem valami félreértés, vagy elírás lehet. Nem tudok róla, hogy a mitokondriális öröklődésnek különösebben jelentős szerepe lenne a transgenerációs epigenetikai öröklődésben."

Egyelőre megerősítetlen feltételezés szintjén van, igazi bizonyíték nincs.

Lehet, hogy éppen az általad említett új epigenetikai eredmények alapján nem akarja egyelőre senki elvetni.

#7

"Egyelőre megerősítetlen feltételezés szintjén van, igazi bizonyíték nincs."

De milyen feltételezés alapján? Honnan származik ez az információ?? Mert így tényleg elég bizonyítatlan...

Nyilván lehet, hogy van ilyen, csak én nem hallottam róla. Csak azért tartom furcsának, mert az emberi mitokondriális DNS összesen 13 fehérjekódoló gént tartalmaz a 21 ezerből ez azért nem hiszem, hogy sok tulajdonságra hatással lenne. Szóval jó volna tudni, hogy pontosan miről is van szó, mert így nekem nagyon nem világos.

Most megfogtál, mert marhára nem találom pont azt a cikket-tanulmányt.

Igyekszem tovább keresgélni és ha meglesz, hozom.