Ha ma építenék ki alapokról az elektromos hálózatot, a konnektorból hány volt jönne ki hány hz -en?
Laikusként azért tettem fel a kérdést, mert amikor kiépítették a jelenlegi hálózatot, gondolom a fő szempont a villanykörték és esetleg a hűtőszekrény ellátása volt. Ma viszont a háztartási eszközök nagy része a ledes villanykörtéket is beleértve egyenáramot használ, aminél a fő szempont gondolom az lenne, hogy minnél könnyebb és olcsóbb legyen tápegységet gyártani hozzá.
Más kérdésnél meg olyat is olvastam, hogy például a mikrosütőnek a magasabb frekvencia lenne az optimális.
Nem 50 Hz volt régen a frekvencia idehaza. Ezek az otthoni konyhaasztal menti ideológiák nem jók másra, csak a fonóban, vagy kukoricamorzsolás közben mesélgetni.
A budapesti egyenáramú szolgáltatás generátorai az elején 26 Hz-esek voltak (merthogy szállítani akkor is már csak váltakozóárammal volt gazdaságos, 1,8 kV kétfázissal kezdték).
A váltakozóáramú szolgáltató meg az akkor elterjedt 42 Hz-et nyomta ki a hálózatra. Az első nagy létesítmény a Kelenföldi erőmű volt, az 27-ben lépett be 50 Hz-el, és akkor tértek át a budapesti 42 Hz-es generátoroknál az 50 Hz-re, vagy kiszámolva, hogy bírja, vagy cserével.
Az országban 42 Hz még bőven volt a 30-as években is, például gyakorlatilag az egész Alföld. Erre írta a szakember 1935-ben, hogy ez már a fejlődés rovására megy, mivel már volt annyi villamosított település, hogy nagyobb vezetéképítés nélkül reális lehetőséggé kezdett válni az egységes országos hálózat.
Valószínűleg nem lenne érdemes a duplájánál magasabb üzemi feszültséget alkalmazni vagy még annyit sem.
Az némiképp csökkentené a fel- és letranszformálási arányt, talán kicsit kisebb, olcsóbb trafók kellenének. A magasfesz. hálózat most is optimálisra van tervezve, az valószínűleg nem változna.
A freki jelentős növelése rontaná a hosszú vezetékek átviteli képességét meg persze a szinkronmotorok felépítését bonyolítaná.
Összességében nem lenne olyan jelentős eltérés a maitól.
" fő szempont a villanykörték és esetleg a hűtőszekrény ellátása volt."
Ellátás mellett fontos szempont az előállítás és a szállítás is.
Felmerült például az amerikai hálózat is. Náluk nem csak a feszültségben van eltérés hanem a frekvenciában is. Náluk magasabb a frekvencia. Ezért nálunk míg az utca végén van 1 nagy transzformátor addig náluk sokkal több és kisebb transzformátor van például.
Kis eltérések is nagyon sok mindent befolyásolhatnak. Ha elmész a Paksi erőműbe látogatásra ott valószínűleg eltudnák mondani pontosabban hogy milyen hátrányai lennének ha nem így csinálnák. Ahogyan azt is hogy milyen előnyei/hátrányai vannak az amerikai rendszernek.
A frekvenciaeltérés annyira nem nagy. Nálunk 50hz, náluk meg 60.
Gondolom ezért van az is, hogy a monitorok hagyományosan 60hz -en működnek.
"Náluk magasabb a frekvencia. Ezért nálunk míg az utca végén van 1 nagy transzformátor addig náluk sokkal több és kisebb transzformátor van például."
Ezért?
„A magasabb frekvencia miatt kisebb vasmag is elegendő és nem telít be a vasmag.”
Megfelelően méretezett transzformátornál 50 Hz-en sem kerül telítésbe a vasmag. Egyébként a transzformátorokat eleve úgy méretezik, hogy a vasmag ne kerüljön telítésbe.
"Megfelelően méretezett transzformátornál 50 Hz-en sem kerül telítésbe a vasmag. Egyébként a transzformátorokat eleve úgy méretezik, hogy a vasmag ne kerüljön telítésbe."
Igen. Én is ezt írtam.
Minél magasabb a frekvencia annál kisebb transzformátort lehet alkalmazni mert kevésbé telítődik be a vasmag. A kapcsoló üzemű tápegységeket is ezért lehet egyre kisebbre csinálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!