Adott két állítás: A.) "X" probléma nem megoldható. B.) "X" problémának nincs megoldása. Kérdés: A=B? (a két állítás egyenértékű -e, ha igen, melyikük határozza meg a másikat, illetve mindkét oldalról kölcsönösen egyértelmű -e a megfeleltetés?)
válasza:"X" probléma nem megoldható
"X" problémának nincs megoldása
Ezek nem elég egzakt és egyértemű megfogalmazások, ezért nincs értelme az összehasonlításuknak.
válasza: válasza:#3
A.) A jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel "X" probléma nem megoldható.
B.) A jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel "X" problémának nincs megoldása.
Így is?
(egyébként gratulálok, az egyetlen értelmes válasz eddig a tiéd)
#2
Szerinted én ezt akarom bizonyítani? 😆
válasza: válasza:Elsőre én is azt mondtam volna, hogy az A és B közt nem értelmezhető különbség.
De aztán eszembe jutott a teljes ötödfokú egyenlet meg pl. a háromtest probléma.
A "nincs megoldása" egyértelműen azt jelenti, hogy a problémának nem létezik megoldása, az egyenletnek nincs gyöke.
A "nem megoldható" csupán azt jelenti, hogy nincs egzakt megoldási módszer, de attól még leeht megoldás, csak nem lehet azt meghatározni. Tehát pl. egyenletnek van gyöke, gyökei, de nincs, nem is létezhet olyan képlet, ami ezeket megadja.
n*x=x^n
Izé, ez nem tudom, hogy jön ide. Ennek van megoldási módja.
"hogyan jellemeznétek a fenti egyenlőséget a megoldás ismeretében "n=1" esetén?"
Nem teljesen értem, n=1 esetén ez az egyenlet azonosság.
A kérdést értelmetlenné teszi a gyök alapértelmezése.
n gyökkitevő: n∈ℕ, n≥2
#1
Feldobok pár "nem egzakt" poént, melyek jellegükben a te válaszodhoz lesznek hasonlóak. "Márpedig"-gel kezdem a mára elavult állítást, "De:"-vel a ráadott választ.
Márpedig egy számból sem lehet kivonni nála nagyobbat, mert nincs olyan szám, ami az eredményt kifejezhetné. Így az összes ezt célzó, vagy ezt a kifejezést tartalmazó művelet értelmetlen és értelmezhetetlen.
De: negatív számok és a velük végzett műveletek.
Márpedig egyetlen negatív számból sem lehet páros számú gyököt vonni, mert nincs olyan szám, ami az eredményt kifejezhetné. Így az összes ezt célzó, vagy ezt a kifejezést tartalmazó művelet értelmetlen és értelmezhetetlen.
De: a komplex számok és a velük végzett műveletek.
Márpedig egyetlen egyenletnek sem lehet megoldása, ha a megoldásához két egymást kölcsönösen kizáró feltétel egyszerre történő teljesítése szükséges, mert nincs olyan szám, ami az eredményt kifejezhetné. Így az összes ezt célzó, vagy ezt a kifejezést tartalmazó művelet értelmetlen és értelmezhetetlen.
De: Prokopf megközelítés.
válasza: válasza:Az n*x=x^n egyenleted nem vág ide.
"x={(n-1)gyök alatt "n"}"
Ennek levezetése közben az ln n = ln x * (n-1) állapotnál ki kellett volna kötni, hogy x nem egyenlő nulla és n nem egyenlő 1.
Innentől az adott végképletre az n=1 totál kiesik, külön behelyettesítéssel kell megvizsgálni az n*x=x^n egyenletedben, és helyból kijön, hogy az n=1 esetén azonosság.
Szóval továbbra sem értem, ez hogy jön ide.
Itt szó sincs arról, hogy egymásnak ellentmondó feltételek lennének egy egyenletben.
#6
Wadmalac azért ez az egyenlet ("n*x=x^n") "n=1" esetén nem annyira egyértelmű (ez a legtisztább példája egy egyenlőség határozatlanságának), ugyanis az egyenlet ránézésre önazonosság, ha viszont a megoldóképletbe helyettesítek, akkor (x="n az (n-1)gyök alatt") miatt x=1 jön ki eredménynek. Az ilyen jellegű problémákat szokták a "hozzáértők" úgy megoldani, hogy "jó, akkor ebben az esetben nem igaz,"n" nem lehet egyenlő eggyel", vagy a "megoldóképlet korlátos" stb. Ilyesmikre gondolok, amikor azt mondom, hogy a matematikánkon bőven van még mit fejleszteni, és egy hosszú út elején állunk, nem pedig a végén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!