Az atomenergia zoldenergianak szamit?

Ez a zöld energia kifejezés elég nehézkes, nem egyértelműen körülhatárolt fogalom. Inkább marketing, mint sem tudományos kifejezés. Nevezhetjük annak az atomot, ha ez alatt CO2 semleges energiát értünk, mivel működés közben nem termel CO2-t.

Ellenben nem megújuló. Az üzemanyag készlet, az Urán és egyéb, elviekben üzemanyagként használható anyagok(pl tórium) mennyisége véges, pont mint a földgázé. Szóval csak átmeneti megoldás lehet, nem évszázadokra, évezredekre szóló végleges megoldása a problémáknak.

Nem tekintik annak a veszélyessége és a hulladéktárolási nehézségek miatt.

Mások meg annak tekintik, nincs konszenzus.

Az atomenergia a szükséges rossz. Nincs co2 kibocsájtás és egyéb káros dolgok, kivéve az a fránya százezer éves halálos sugárzás.

Ezzel együtt az atomerőművek tudnak akkora energiatöbbletet biztosítani, amivel gond nélkül meg lehet oldani bármely pillanatban bármekkora villamos energia igényt. Atomerőművek nélkül ez jóval bonyolultabb lenne.

"Hat, igazabol a napenergia sem megujulo, hiszen az is el fog fogyni egyszer."

Ez igaz, csak annak nem a FÖLDI készletei végesek és pár milliárd évre elegendőek, ami azért elég más, mint a pár száz év alatt elfogyó pl. fosszilis energia.

Nemzetközi színtéren a zöld energia kifejezést nem is annyira használják, helyette inkább a megújuló energia (renewable energy) szokott lenni.

Alap definícióként röviden:

Az az energia, amely nem szennyezi a környezetet és megújul, újratermelődik emberi idő léptékben.

Ebből az atomenergia csak egyet fed le, a nem szennyezőt és azt is csak javarészt, de nem megújuló, mert a bányászott nyersanyag nem termelődik az elhasználás ütemében. Azt nem tudom, hogy a fosszilishez képest a fogyása milyen ütemű és hány évre áll rendelkezésre, de ugyanúgy számítható a nyersanyaga mint a fossziliseknek.

Például a fatüzelés újratermelődik viszont szennyezi a levegőt. Nem szokták mellé tenni, hogy szerintem egy emberre vetítve a fatüzelésű fűtés és főzés ütemével azonosan nem ültetnek és nevelnek fákat, sőt, talán nem is lenne lehetséges a földterület igény és növekedési forgás miatt. Mindenesetre egyik a megújulás és másik a nem szennyező tényező.

De lényegében már részletezték neked. Amit 1-es írt idézném: "Szóval csak átmeneti megoldás lehet, nem évszázadokra, évezredekre szóló végleges megoldása a problémáknak." Ez nagyon is lényeges, mert akár fosszilis akár atomenergia, ki fog fogyni, szóval muszáj kutatni és fejleszteni az egyéb energia termelési módokat. Aztán, hogy addig is mire lesz teljes helyettesítő megoldás, nyilván maradnak az eddigiek valamilyen energia mixben használva.

----

[link]

[link]

Néhány tévedést érdemes korrigálni.

Egy energiaforrás megújuló, ha ez elhasznált fajta bizonyos idő után újra termelődik. Erre kizárólag az élő anyag képes, tehát repce, és egyebek.

Ezen felül megújulónak tekinthető a kimerítés lehetetlensége miatt a szelet (amíg a föld létezik) és a napenergiát (mint előbb, mert nap tovább lesz).

Az összes többi nem megújuló, mert a gyakorlatban az elhasználás után kevesebb marad a földön.

Az urán felezési ideje nagyjából 900 millió év, tehát 2,7 milliárd év múlva a nagyede még mindig meglesz, a tórium egyik izotópja pedig 16 milliárd éves felezési idejű, tehát nem az "elfogyás" a fő gond.

Egyébként a fejlődés fő akadálya, hogy az energiaszükséglet kiszámíthatatlanul nagy és gyors változású, és ezt leginkább az atomerőmű képes követni.