Miért termelnek a növények bármit is, ha nem akarják, hogy megyegyék?

"Akkor viszont,most a mag nem elsődlegesen használja erőforrásoként a gyümölcsöt vagy egyáltalán nem? Mert, ha egyáltalán nem akkor ahogy mondtad, hogy "csirázás gátló" anyagot tartalmaz. Tehát a lényeg, hogy a magnak valamilyen formában szükséges anyagot tartalmaz."

Ha a fa alá pottyan a gyümölcs, akkor két dolog történhet: vagy megeszi valami, vagy nem. Ha nem, akkor a gyümölcs körül található, vagy a levegőből lassan rátelepedő lebontó organizmusok veszik kezelésbe (gombák, baktériumok), és gyártanak belőle lassan kisebb szerves, és szervetlen anyagokat. (Végső soron ugyanaz történik, mint az állat gyomrában, csak a gyomorban 1-2 napon belül, a fa alatt meg hónapokon át tart a folyamat.) Aztán majd ezek a szervetlen anyagok fognak kelleni később a magból kikelő fakezdeménynek, hogy elég nagy gyökeret tudjon növeszteni a földből való elegendő tápanyagfelvételhez, mielőtt elfogy a gyümölcshúsból képződött, számára már fogyasztható matéria.

#10

"hogy ugye csak véletlen miatt "finomabb" lett a gyümölcse ami miatt az állatok tovább vitték és így jobban elterjedt."

Így van.

"Szóval abszolút nem kell mindent szó szerint venni, de köszönöm, mint például, hogy a fa tényleg tudja."

Mi csak abból tudunk kiindulni, amit leírsz, azzal kapsolatban hogy mi a kérdés. :)

"Akkor viszont,most a mag nem elsődlegesen használja erőforrásoként a gyümölcsöt vagy egyáltalán nem?"

Egyáltalán nem! (Maximum úgy, ahogy a 12. válaszoló írta.) A magnak van saját tartaléktápanyaga!

"Mert, ha egyáltalán nem akkor ahogy mondtad, hogy "csirázás gátló" anyagot tartalmaz."

Tartalmazhat. Nem hiszem, hogy minden gyümölcs tartalmazna.

"Tehát a lényeg, hogy a magnak valamilyen formában szükséges anyagot tartalmaz."

Mit értesz a szükséges alatt? Nyilván olyan szempontból jó a csírázásgátló anyag, hogy segíti a magot, hogy a megfelelő időben csírázzon ki. (Hogy ne kezdjen el kicsírázni a termésen belül, hiszen az előnytelen volna.) De ez máshogy is megoldható. (Például a maghéj is tartalmazhat ilyen anyagokat. De más hatások is befolyásolják a mag sírázását, szóval a csírázásgátló anyag nem feltétlenül szükséges.)

"De akkor elképzelhető az is, hogy a gyümölcs az eredetileg a környezeti hatásoktól való megóvásért zárta be a magot, hogy biztonságban legyen?"

Ez abszolút elképzelhető, pláne, hogy a gyümölcs (illetve általánosabban a termés) fala a magház falából alakul ki, ami a magkezdeményeket védi. Jelenleg is sok növény termésének az az egyik funkciója, hogy védje a magot/magokat (gondolj pl. a csonthéjas termésekre).

Egyébként a nyitvatermőknél is több fajnál elhúsosodik a maghéj (pl. boróka, tiszafa). Nyilván a maghéj is eredetileg leginkább védelemre, elszigetelésre szolgál, másodlagosan nyerhetett hasonló funkciót.

"És az, hogy véletlen ez a környezetben élő állatoknak is jó csak hozzájárult a hatékonyabb szaporodásához a növénynek?"

Így van.

"Tehát a céltól eltérően más úton futott be sikert az "evolúció" ötlete."

Az evolúcióbiológiában a "cél" szót nem annyira szeretik. Fogalmazzunk úgy inkább, hogy az eredetiről eltérő új funkcióra tett szert.

"Akkor a gyümölcs hús hasonló lehet mondjuk a női méhez? Nem konkrétan, mégegyszer. Dehogy védi és segíti a magot a fejlődés kezdetéig a fán kívül?"

Ilyen értelemben mondhatjuk.

"Ilyen "posztembrionális" fejlődés?"

A növények posztembrionális fejlődése a csírázással kezdődik.

#11

"Jó de a magevők esete pont ugyan olyan, mint a gyümölcs fa és annak gyümölcse."

Nem pont. A magnak az a funkciója, hogy segítse a csíranövény kifejlődését, úgy, hogy megvédi, és táplálja. Alpavetően nem nagyon cél az, hogy az állatok megegyék (bár néha jó lehet). A gyümölcsök (húsos termések) meg kifejezetten a mag terjesztésére szolgálnak, azáltal, hogy az állatok megeszik. (Bár az tény, hogy védhetik is a magot, ilyen szempontból hasonlítanak a magra.)

"Nem tudta a magevő, hogy lesz, de mivel volt ahhoz alkalmazkodott és így tovább szaporodott."

Nekem kicsit zavaros ez a mondat. Feltételezem, arra gondolsz, hogy a növény nem "tudta", hogy lesznek magevők. Ez így van. És? A növény nem azért termeli a magokat, hogy megegyék. Sőt, legtöbb esetben épp nem jó neki, ha megeszik a magjait. De adott esetben előnyös lehet egy növények, ha egy állat fogyasztja a magvait (ha nagyobb mértékben járul így a növény terjesztéséhez, mint amennyi kárt okoz a magok x %-ának elpusztításával).

"Ha nem lett volna a fa lett volna más. Ha nem lett volna a magevő állat kevesebb fa lenne vagy lett volna más. Ezen a logikán elindulva."

Bocs, de itt végképp nem tudom követni a logikát.

Megpróbálom vázlatosan leírni az enyémet:

- Ha van egy növényfaj (teljesen átlagos magokkal), aminek egy állat eszi a magjait, de ezzel olyan mértékben segíti a terjedésüket, hogy előnybe kerül a többi növénnyel szemben, akkor az ő utódjai terjednek el az életközösségben.

- Ha az utódai között lesz olyan, amelyiknek (egy véletlen mutáció miatt) a termésfala elhúsosodik egy kicsit, akkor valószínűleg hatékonyabban fog terjedni, hiszen vonzóbb az állatoknak. Azaz több utódja lesz.

Így egyre inkább azok az egyedek fognak elterjedni, akiknek jobban elhúsosodik a termésfala - azaz akik gyümölcsöt hoznak létre.

Szerintem elég jó példa arra, hogy az evolúció révén egy növény mennyire képes "tervezni" a szaporodását, terjedését segítő termésevést, ha megnézed a paprikát.

A paprika is tudja a megevéssel terjeszteni a magvait, de nem mindegy, mi falja be.

A növényevő emlősök bélrendszerét nem éli túl.

Az eredeti, vad paprika alapból csípős volt.

A csípősségét a kapszaicin adja.

Na ez az anyag a csípős érzést emlősökben általában kiváltja, de madarakban nem.

Ezzel a madarak számára "jó kaja", ők szét sem rágják a magját és nem is emésztik életképtelenre, az emlősöket viszont elriasztja a csípősség.

Kivéve ugyebár minket, akik erőspaprika-zabáló versenyt is rendezünk.

:D

#14 Wadmalac

Erről eszembe jutott a kávé esete. Ha jól rémlik a koffein rovarirtó/távoltartó hatású de mi emberek nagytételben fogyasztjuk mert nálunk élénkítő hatása van, igaz személy szerint én még nem élek vele. Végül is ez is valahol hasznos a kávénak ,hogy mi mesterségesen termesszük-gondozzuk, addig is jó eséllyel nem hal ki.

"Ha jól rémlik a koffein rovarirtó/távoltartó hatású"

Igen. Levélben is van dögivel, hernyók lehányják tőle a plafont.

A rovarok biológiai felépítésének a koffein méreg.

Gondolom megfelelő egyéb növény ínség esetén kialakult volna koffeintűrő rovarvaj is, jelenleg nem tudok ilyenről.

Amúgy tudtommal a kávé levele is alkalmas nagyon egészséges teának, csak elviselhetetlen íze van. :D