Honnan tudják, hogy több naprendszer létezik?

[link]

"A csillag ,mindig gáz halmazállapotú"

Fogjuk rá, hogy igen, bár a hőmérséklet miatt a nagy része inkább plazma, amiben az atommagok és az elektronok már elszakadnak egymástól.

"és a csillagban mindig valamilyen fúzió zajlik ?"

Igen, vagy legalábbis zajlott.

A fehér törpék, neutroncsillagok már a fúziós fázis utáni maradványok, de még mindig csillagnak minősülnek.

"Nem is tudom melyik bolygó(k) azok."

A Mars, Vénusz, Jupiter elég jól kiszúrható, a Merkúr a napközelsége miatt nehezen, közveltenül naplemente után, napkelte előtt néha, a Jupiteren kívüliek meg nagyon messze vannak, azokat már nehezebb szabad szemmel észrevenni. Szaturnuszt még úgy-ahogy, a hatalmas gyűrűi miatt, ha éppen nem élben állnak. Neptunusz, Uránusz már legalábbis az én szememmel esélytelen.

Plútó meg, hagyjuk is, távcsővel sem találták évszázadig.

#13

Hát látszik még szabadszemmel az Androméda galaxis is például), igaz, fényesnek nem nagyon nem mondanám (fényszennyezett helyről nem is igen látszik szabad szemmel), illetve csillaggal is elég nehéz összekeverni (megfelelő helyről halvány ködösségnek látható).

De például az Orion-köd is látszik szabad szemmel, és úgy inkább csillagszerűnek tűnik.

De más nagyon nekem sem jut eszembe, amit a Naprendszeren kívül össze lehetne keverni csillaggal.

#14

A Szaturnusz azért elég jól látszik, mostanában is.Jelenleg kb. 0,4 magnitudo a fényessége. (Ennél összesen 8 fényesebb állócsillag van az égen.)

[link]

A maximum fényess-ége -0,55 magnitudó, az meg már tényleg elég combos. Csak a Sirius és a Canopus fényesebb nála az állócsillagok közül ilyenkor.

[link]

A csillagok fényességadatai:

[link]

Hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak: ahogy már előttem is írták (pl. első válasz), a legtöbb exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) a tranzit módszerrel fedezték fel, aminek a lényege, hogy amikor elhaladd a bolygó a csillag előtt, egy részét eltakarja, így a csillag látszólag elhalványul. Például a Kepler űrtávcső rengeteg bolygót fedezett fel ezzel a módszerrel.

Ugyanakkor az első exobolyókat nem így fedezték fel, hanem az ún. raiális (sugárirányú) sebesség módszerével. Ennek az a lényege, hogy a bolygó a gravitációja miatt "rángatja" a csillagot, miközben kering körülötte. (Pontosabban mindkettő a közös tömegközéppont körül kering). Emiatt (ha megfelelő a bolygó pályájának síkja), a csillag hol közeledni, hol távolodni fog tőlünk. Persze nem valami extrém sebességről van szó, de a csillag színképéből ez kimutatható, és így bizonyítható, hogy van bolygója.

Ezen kívül még van sok más módszer is (közvetlen lefényképezés, gravitációs mikrolencsézés, stb.), de ezekkel sokkal kevesebb bolygót fedeznek fel.

[link]