Ha Univerzum gyorsulva tágul, akkor van egy egyre zsugorodó kör, aminél nem látunk távolabb?

Jelenleg 96 milliárd fényév az átmérő, és igen, jól gondolod.

Elfogyni nem fog, csak egyre kisebb lesz ez a gömb (nem kör, nem lufin vagyunk).

Amikor már galaxis méret alá esik, onnan kezdve bajok lesznek.

Ja, és mindig a középpontban leszünk.

Meg mindenki más is, bárhol van.

Csak egymást nem fogjuk látni egy idő után. De akkor már nem lesznek csillagok sem, szóval lesz más gondod is.

„Az egyes galaxisokszínképét megfigyelve többnyire vöröseltolódást tapasztalunk. Ez azt jelenti, hogy az elemekre jellemző színképvonalak nem a megszokott helyükön, hanem kisebb-nagyobb mértékben a vörös tartomány felé eltolódva látszanak. A vöröseltolódás a Doppler-effektus miatt lép fel, és az eltolódás mértéke egyenesen arányos a forrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyított sebességével. Hubble amerikai csillagász az 1920-as években felfedezte, hogy a vöröseltolódás egyenesen arányos a galaxis távolságával is. Ebből következik, hogy azok az objektumok, amelyek színképében vöröseltolódás figyelhető meg, távolodnak tőlünk, és a távolodás sebessége egyenesen arányos a távolságukkal. Mivel a galaxisok színképe szinte kivétel nélkül vöröseltolódást mutat, arra következtethetünk, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Tejútrendszer van az Univerzum középpontjában, hanem csak azt, hogy az Univerzum egésze tágul. (Képzeljük el, hogy egy léggömbre pöttyöket rajzolunk. Ha a léggömböt felfújjuk, a pöttyök távolodnak egymástól, de egyetlen pötty sem a tágulás középpontja. Manapság jobban szeretik a meggyes pite példát, amelyben a meggyek a galaxisok, és amikor a pite sül, akkor minden meggy minden másik meggytől távolodik, és a tágulásban semmilyen középpont sincs, még annyira sem, mint a léggömbös példában.) A legnagyobb vöröseltolódást a kvazárok (csillagszerű rádióforrások) mutatják. A legtávolabbiak távolsága kb. 15 milliárd fényév, távolodási sebességük eléri a fénysebesség 90%-át. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Világegyetem már legalább 18 milliárd éves, de hogy a tágulási folyamat meddig tart, azt jelen pillanatban nem tudjuk. (Más megfontolásokból az Univerzum életkorát 13 és 14 milliárd év közöttinek tartják.)”

[link]

Ha az univerzum gyorsulva tágulását a kozmológiai állandó okozza, akkor ez a "kör, aminél nem látunk távolabb" (például a Hubble-horizont) nem egyre zsugorodik, hanem egyre tágul, bár nem a végtelenségig.

Akit bővebben érdekel, próbálja meg megtalálni/kiszámolni, hogy Λ paraméter esetén mikor mekkora az univerzm, Hubble-konstans, Hubble-horizont.

Nem, dq rosszul írta, a látókör csökken.

"ahol a tér már két 1 méter távolságra lévő pontja is fénysebességgel tágul egymáshoz képest"

Állj!

Valamit itt nagyon eltévesztettél!

Nem egymáshoz képest, hanem hozzánk képest!

A világ mindenütt pontosan ugyanúgy tágul. Ha kilépsz a látható világunkból, vagy csak simán odébb mész pár fényévet, akkor bekerülsz egy másik ugyanilyen gömbbe, mint amilyenben most vagy, és más lesz a látóhatárod - DE ugyanakkora, mint most!

Természetesen itt is gömb közepén vagy, és akár átfedés lehet a régivel.

Ha ezt el akarod képzelni, akkor vegyél egy lufit, és ott rajzolj egy pont köré látókört.

Ha a pontot odébb viszed, a kör megy vele.